Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Lábadi Károly: Besnyő barokk Mária-kultusza

besnyői kápolna építéséről határozott.

4 A valódi indítóokot, amit eddig sohasem idéztek, maga a gróf fogalmazta meg végrendeletében: a „Lauretomi Kápolnát építettem Gedellő mellett lévő Bessnyői Pusztámon, hog az Mindenható Ur Isten kedves Feleségemet hoszszas és nag nyavalyájából segétse..."

5 A fogadalom teljesítése 1759-ben kezdődött: hozzáláttak a loretoi kápolna építéséhez, amelyhez egy csodás esemény is kapcsolódott. A földből előkerült a majdani kegyhely igazi kultusztárgya — a csontból faragott Mária-kép. A kápolna ékességének a gróf és hitvese az eredetileg loretoi kegyszoborról készített másolatot szánta, amely a Mária-kultusz tápláló forrásának ígérkezett, ugyanis a rokonszenv és az áhítat országszerte megnyilvánult a loretoi csodatévő kegyszobor iránt. Esterházy Pál 1690-ben megjelent könyvének első lapjain írta meg históriáját, s ez közkézen forgott: „Midőn a szent földet s következendőképp en Názárétu Várasát is az sok Pogánságh eppen el lepné, istennek ingyen való irgalmasságából azon sz. ház, melyben az Boldogságos szűz született, s holtáiglan lakott, ugyan ottan Harmincz Esztendeig nevelvén sz. Fiát is, az mi még váltó Christusunkat, tudni illik Názáretben sok idők után föl vetetvén sz. Angyali által az 1291. Esztendőben hetedik napján Pünköst havának edgy északa majd két Ezer Német mély földnire Horváth Országban, Flumens, Terzat nevü városok között az Adriai tenger parttyára viteték."

6 Az 1761-ben elkezdett besnyői kápona annak a szentélyláncolatnak a kései láncszeme lett, amelyről Bálint Sándor azt állapította meg, ho^y a XVII. századi Magyarországon egyfajta szellemi védővonalat alkotott. A „csodás" körülmények között előkerült, gyermekét tartó istenanyát ábrázoló csontfaragvány azonban e kegyszobornál is nagyobb tiszteletett váltott ki különösen attól kezdve, hogy a település templomában a búcsújárás főszereplőjévé avatta a a barokk devóció. Ennek ellenére a tervezett helyre, „Midőn a besnyői kápolna felépült, régebbi szándékának megvalósítására

8 a stájer kapucinus atyák4 Ripka Ferenc 1896. 223-224. 5 Codicillus 1771. 6 Esterházy Pál 1690. 1. 7 Bálint Sándor-Barna Gábor: 1994.99. 38