Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Szilágyi András: Hann Sebestyén két magyarországi ötvösművéről

hívek épülésére szolgáló hitbuzgalmi írásaik középpontjába a három teológiai erény - Hit, Remény, Szeretet (Fides, Spes, Caritas) - fogalmát, s társították ezekhez a négy kardinális erény - Igazságosság, Elővigyázatosság, Erő, Mérsékletesség (Justitia, Prudentia, Fortitudo, Temperantia) - képzetét, melyeket a keresztény vallásosság és életvitel „alappilléreinek" tekintették. A 13. század rendszeralkotó elméleti munkái a teológiai erények közé sorolták az Alázatosság (Humilitas) fogalmát, így ezek száma is négyre változott. A késő-középkor elméletírói azonban ez utóbbit többnyire a Türelem (Patientia) erényével helyettesítették.

4 E változásokkal összefüggésben formálódtak s születtek meg azok a képzőművészeti ábrázolások - eleinte főként freskók és domborművek, majd a legkülönbözőbb műfajokba tartozó képsorozatok-, amelyek a kezdetben hét, utóbb nyolc keresztény erény allegorikus figuráit vonultatják fel. A 16. század derekán Nürnbergben tevékenykedő német reneszánsz „kismesterek" közül ketten - Peter Flötner (1495 k.-1546) és Virgil Solis (1514—1562) - is készítettek ilyen típusú, nyolc lapból álló rézmetszetsorozatot. Munkáik hosszan tartó népszerűségét és széles körű alkalmazását mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a 17. sz. végén a nagyszebeni Hann Sebestyén is mintául használta őket. Nevezetesen épp az említett ötvösmű erényalakjainak megformálása során, amelyek a két nürnbergi metszetsorozat egy-egy lapjának kompozíciós megoldását követik. A szóban forgó műtárgy felületdíszítésének kialakításában, ily módon, sajátos kettősségéi-vényesül. A hagyományos attribútumaikkal ellátott figurák ábrázolásai határozottan konzervatív jellegűek, csakúgy mint az azonosításukra szolgáló, felettük megjelenő vésett feliratok: FIDES, SPES, CARITAS, JUSTITIA, PRUDENTIA, FORTITUDO, TEMPERANTIA, PATIENTIA. A stilizált levél- és virágmotívumok ezzel szemben a barokk ornamentika „legkorszerűbb" változatainak tekinthetők. A gyömbértartó az Esterházy-hcrcegek fraknói (Forchtenstein, ma: Ausztria) várkastélyából került jelenlegi őrzési helyére, a budapesti Iparművészeti Múzeum gyűjteményébe. Legkorábbi említése a fraknói kincstár 4 Evans, Michael W.: Tugenden. In: Lexikon der christlichen Ikonographie. Hrg.: Kirschbaum, Engelbert. IV. kötet. Rom-Freiburg-Basel-Wien, 1972. 364-380. col. 29