Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai
21 datált, 338 számozott aforizmát tartalmaz. Egyik kézirat sem autográf. Lehet, hogy Grassalkovich lediktálta valakinek, de az is lehet, hogy egy autográf eredetinek a másolatai. Valószínű, hogy az OSZK-s változat a korábbi és az 1757-es annak a másolata. Az aforizmák sorrendje és tartalma csak részben egyezik meg a két változatban. Egyébként a kézirat, füzet, másolat stb. elterjedt publikációs forma volt a XVIII. században, mivel ritka volt még ekkor a nyomdatermék. Kéziratos másolatban terjesztették az irodalmi műveket, és közben persze nem ragaszkodtak a filológiai hűséghez, a textológiai pontossághoz. Mai ismeretcink szerint Rómer Flóris publikált első ízben szemelvényeket Grassalkovich művéből a Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum-Egyletének első évi évkönyvében 1877-ben.*"' Majd Márki Sándor (1853-1925), a Gödöllőn elhunyt és eltemetett történetíró, egyetemi tanár fedezte fel az Országos Széchényi Könyvtárban, és közölte Grassalkovich kéziratát szinte teljes egészében 1889. február 16-án az aradi Alföld című napilapban Egy aradi főispán könyve címmel. (Grassalkovich aradi főispán is volt egy időben.) Aztán sokan idéztek belőle részleteket. Fallenbüchl Zoltán történész dolgozta fel mindenre kiterjedő részletességgel egy tanulmányában." 3 Grassalkovichnak műve megírásához feltétlenül mintát adhatott a spanyoljezsuita Baltasar Grácián (1601-1658) Udvari emberé s William Dorrell Nemes ember című műve, melyeket Faludi Ferenc ültetett át magyarra, és a korszak közkézen forgó művei voltak. Ezek a szabálygyűjtemények a helyes viselkedésre, az előkelő úri magatartásra oktattak, s egyben a képmutató politikai érvényesülés kézikönyveiként lehetett őket használni. 21 OSZK, Duod. Hung. 3., Egyetemi Könyvtár, H 22. 22 Römer Flóris 1877.62-72. Rómer Flóris, a neves régész Pest megyében elsőként Gödöllőn alapított a múlt század végén Múzeum-Egyletet, mely két évig működött. Gödöllővel foglalkozván Rómer Grassalkovich Antal hagyatékának tudományos feldolgozását tartotta a legfontosabbnak. A Múzeum-Egylet mindkét évkönyvében foglalkozott Grassalkovichcsal: az elsőben a Beteges és unalmas gondolatai című műből közölt részleteket, a másodikban pedig egy portrét rajzolt Grassalkovich Antal személyéről. 23 Fallenbüchl Zoltán 1971. 323-344. 68
