Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
G. Merva Mária: A barokk főúr irodalmi kalandja: Grassalkovich Antal beteges és unalmas gondolatai
II. Grassalkovich művének helye a kor irodalmában Beteges és unalmas gondolatai - milyen provokatív, milyen kihívó cím! Az ember rögtön felkapja a fejét. Arcátlanság így lebecsülni saját munkánkat, melybe oly sok idó't, szellemi energiát fektettünk! Ám épp ezzel hívja fel magára a figyelmet és válik számunkra megjegyezhetővé, emlékezetessé egyszer és mindenkorra. Grassalkovich persze nem a provokálás szándékával adta ezt a címet elmeszüleményének, hanem ő ezt teljesen komolyan gondolta. Művéről alkotott legőszintébb véleményét fejezte ki a címbe foglalt két jelzővel. Az irodalom szerepe, helye, társadalmi megítéltsége a XVIII. században lényegesen különbözött a maitól. Az irodalomnak ekkor még nem voltak intézményesült formái (irodalmi szalon, irodalmi társaság, írószövetség) Magyarországon, csak egyéni művelői. Az írás főurak és főpapok úri passziója volt, a szó szoros értelmében. Ez természetes is, ha belegondolunk. A nemes, ha középiskolába járt, nemcsak retorikát tanult, hanem poétikát is. A latin nyelvű versfaragás éppúgy képzettségéhez tartozott, mint az, hogy alkalmi beszédet tudjon mondani. A tollforgatás bizonyos mértékig természetes velejárója volt a tanultságnak. A provinciális nemesség írásbeli műveltségének alaprétegében ott találjuk a naplójcgyezgetést és a verselést a latin auktorok mintájára. Ez azonban csak időtöltés, unaloműző, játékos, gondot feledtető, fejtörő foglalatosság vagy alkalmi szórakozás, és még nem költői írói alkotás az ő szemében, és az utókor sem tartotta annak. Más kérdés, hogy ezen a talajon kinőhetett valódi költészet is (Amadé László, Faludi Ferenc). A XVIII. század derekának nemes írója nem tartotta magát hivatásos literátornak, az írást „firkálásnak" tekintette. A művek csak esetlegesen, sokszor a szerző neve nélkül jelentek meg nyomtatásban. 1 9 19 Klaniczay Tibor 1964. 512-513. 64
