Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Bevezető

Bevezető Amikor a török hódoltság után Gödöllő és környéke Grassalkovich Antal tulajdonába került, megtette azt domíniuma központjául. Fordulatot jelentett a falu népének életében a gazdag főúr megjelenése. Birtokközpontjában rangjáhozillő kastélyt kezdett építtetni, mellyel olyan hírnevet szerzett, hogy építészeti stílust neveztek el róla. Tehetőssége, vallásossága arra is ösztönözte, hogy egyházának viszonozza a saját felemelkedéséhez nyújtott támogatást viszonozza. Birtokain a barokk-rokokó templomépítészet legszebb hagyományait virágoztatta ki. A barokk kitavaszodást hozott ennek a vidéknek. A hitéletben a török hódoltság kiüresedettsége utáni nagy lélegzetvétel idején teljesedett ki a Mária-tisztelet és eg'éb szentek, Ncpomuki Szent János, Avilai Szent Teréz és mások kultusza, amely sokszor a túlzásoktól sem volt mentes. A loretói Máriaszoborszámára Grassalkovich által emelt kápolna és a Besnyő-pusztán meglelt Mária-szobrocska tisztelete hozzájárult ahhoz, hogy a főúr rendházat és templomot építtetett, amely az Európát keresztülszelő búcsújáró utak egyik leágazása lett. Testamentumában Grassalkovich Antal maga tett számvetést arról, hogy kegyúrként 33 temlomot építtetett vagy újíttatott fel, s látott el kegytárgyakkal. Amit életében nem sikerült befejeznie, hűséges, jámbor hitvese, Klobusitzky Terézia grófnő és gyermeke, II. Grassalkovich Antal, kis részben az unoka, III. Grassalkovich Antal fejezett be, illetve tartott fenn. A Gödöllői Városi Múzeum kutatóprogramjában szerepel e gazdag életmű feltárása. 1996-ban Kresz Albert fotóművész ana vállalkozott Lábadi Károly néprajzkutatóval, hogy a váci egyházmegye határán belül feltárja és fotókon bemutassa ezeknek a templomoknak a történetét, művelődéstörténeti szerepét