Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
Szilárdfy Zoltán: Szilassy János gödöllői útmutatójának értelmezése
cos galambja arany sugárkoszorúban közvetlenül mint a Szent Szűz jegyese Mária feje fölött lebeg. Külön is figyelemre méltó az Immaculata kecses alakja, mintha égszínkék és rózsaszín öltözetével egy adventi éneket idézne: „Üdvösségünknek hajnali pírja, mi bűneinknek gyógyító írja, Lábad a kígyó erejét lebírja." 7 Szilassy úrmutatójának ikonológiáját kutatva éppen a szeplőtelen Boldogasszony figuráját találtam azon jellegzetességnek, amely az adományozó Grassalkovich I. Antal Mária-kultuszára világít rá. Hiszen húsz évvel korábban, 1749-ben emeltette Martin Vogerllel a gödöllői Immaculata emlékművet. Tíz évvel később, 1759-ben találtak rá a besenyői templom alapozásakor a későbbi kegyszobor csontfaragvány Madonnájára. Ezért 1769-ben Gödöllő a Szűzanya különleges tiszteletével áldott helynek számított. Azt, hogy miért illik rá Szűz Mária alakja a barokk úrmutatóra, ugyancsak Bozőki egykorú szentségi énekeinek következő szövegével indoklom: „Szűz Mária vigasztaljad most a szívedet, Úr Jésust felmagasztaljad mond el éneked, örvendezz az Angyalokkal, vigadj az Arkangyalokkal, alázd-meg magadat, imádjad fiaidat... Üdvöz légy Nagy Szentség Istennek fija: A Szűz Máriának szíve virágja." Szűz Mária alakja a megtestesülés szent titkára utal, így a karácsony és a húsvét misztériumát együtt szemléltetik a monstrancia díszítményei. Ugyanez az eszme éivényesül azon a négy alkalmi oltárképen a gödöllői templom raktárában, amelyek a magyar emlékanyagban páratlannak számítanak, és az úrnapi körmenet oltáraihoz készültek még a 18. század közepe táján. E nagy méretű barokk olajfestmények szintén a Grassalkovich házaspár eucharisztikus lelkületét dicsérik, mindegyiken adoráló angyaloktól koszorúzott monstrancia látható azoltáriszentséggel, alatta pedig a karácsony és a húsvét misztériumának festői jelenetei. A középkori himnuszköltészet egyik gyöngyszeme az „Ave verum..." szövege ugyancsak az üdvtörténet eseményeinek együttlátását reprezentálja: „Üdvözlégy valóságos Test, aki Szűz Máriától született, és a keresztfán 7 Szilárdfy Zoltán: Barokk szentképek Magyarországon. Bp. Corvina, 1984. XV. képmagyarázat. 56
