Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Szilárdfy Zoltán: Szilassy János gödöllői útmutatójának értelmezése

Szilárdfy Zoltán Szilassy János gödöllői úrmutatójának értelmezése Meditáció egy barokk monstrancia fölött A Grassalkovichok barokk műkincsei közül kétségtelenül a legpompásabb a kastélykápolna úrmutatója. Talpán ezüst lemezre vésték Grassalkovich I. Antal grófi címerét, amely a nagylelkű adományozóra utal, aki 1769-ben Szilassy János ötvös mesterrel készíttette el a monstranciát. A műkincs korrekt művészettörténeti leírását a rá vonatkozó bibliográfiával együtt Dr. Szilágyi András adta meg az Iparművészeti Múzeumban megrendezett, Európa iparművészetének stíluskorszakait bemutató barokk és rokokó kiállítás katalógusában.

1 Szilassy János (1702-1782), a rozsnyói származású magyar nemes több mint félévszázados lőcsei tevékenysége idején mintegy huszonöt monstranciát készített. Ezek közül a gödöllői ugyanabban az évben készült, mint a lőcsei minoritáknál lévő példány, valamint a következő évben, 1770-ben a kassai Szent Erzsébet dóm számára rendelt monstranciával mutat még tipológiai rokonságot." Ezek alaptípusa az a 15. századtól kezdve nyomon követhető napsugaras úrmutató, amely különösen a barokk évszázadok eucharisztikus kultuszával cseng össze a 18. zsoltár értelmében: „in sole posuit tabernaculum suum" („a napba helyeztette sátorát").

3 Bozóki Mi1 Az európai iparművészet stíluskorszakai, BAROKK ÉS ROKOKÓ Katalógus I., Iparművészeti Múzeum, Bp. 1990. 176. 2 Toranova, Eva: Zlatnictvo na Slovensku, Tatran Bratislava 1983. 18., 175-177. 52