Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
Lábadi Károly: Besnyő barokk Mária-kultusza
valamilyen testrészük fáj. Sőt ittak is belőle, akárcsak a kolostorudvar Szent Konrád-szobrával ellátott kút vizéből, amelyet gyógyító erejűnek tartottak. Palackokban haza is vittek belőle — szenteltvízként használták. A forrásvízzel végezték a búcsűkeresztelést is. Aki először érkezett Besnyőre, már választott magának búcsúkeresztanyát, aki megérkezés után az illető arcát szertartásosan megnedvesítette forrásvízzel. Gyakori eseménye volt a búcsújárásnak a keresztbúcsú: „kimentek a kolostor végén húzódó temetőbe, s itt megkerülve a keresztet, énekelnek. Másik formája, hogy a búcsúvezető körül formálnak keresztet, ennek négy ágán egy-egy ember áll égő gyertyával, s így énekelnek." 5 1 Az offerálás szokása gyakorlatilag egyidős a búcsújárás meghonosodásával. II. József egyházakat sújtó rendelkezései következtében szorult vissza, majd utána egészen a második világháborúig megint 5" a legkülönfélébb tárgyakkal offeráltak: testrészeket, emberalakokat, sőt a legöregebbek visszaemlékezései szerint még állatokat is, valamint gyertyát ajándékoztak. Anyaguk viasz, ezüst és arany volt. A főoltárra helyezték úgy, hogy észrevétlen maradjon, s a pap misét mondjon felettük, ami által a felajánlót elkerüli a betegség, illetve kórjából kigyógyul. 1945 után már csak a misestipendium és a gyertyagyújtás maradt meg egyedüli offerálásul. A kolostor újbóli, 1990. évi megnyitása után azonban megint megjelentek az egyéb offerok: pl. szerencsés megmeneküléséért egy erdélyi illetőségű férfi maga faragta keresztet adományozott, egy nő imameghallgatásáért aranyláncot helyezett cl Szűz Mária kegyszobránál. A besnyői búcsújárás szakaszában Schram Ferenc a középkori elemeket a vezeklés, a böjtölés, indulás előtti bocsánatkérés szokásában mutatta ki. Erre a rétegre telepedtek rá a barokk domináló vonások, amelyek a körmenetekben, a miseszolgáltatásban, valamint a máig élő offerálásban jutottak kifejezésre. 51 Uo. 292-293. 52 Schram megállapításai fő gyűjtésének idejére, 1957-58 tavaszára s részben az ellenőrzésre, 1973-ra vonatkoznak. 49
