Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
Szilágyi András: Hann Sebestyén két magyarországi ötvösművéről
összeállítójának határozott érzelmi kötődését a megújuló katolikus vallásosság, azaz az ellenreformáció eszméihez -, azt az imádságos könyv további részletei is hangsúlyozzák. Nem hiányoznak ugyanis a kötetből azok a fohászok és könyörgések, amelyek a Jézus Társaság alapítójához, Loyolai Szent Ignáchoz, illetve a barokk kor egyik „legnépszerűbb" jezsuita szentjéhez, Xavéri Szent Ferenchez szólnak. Sőt, a kötet a 16. században élt hittérítő szerzetes, az India apostolaként tisztelt Xavéri Szent Ferenc (1506-1552) - főként a jezsuita rend kiadványában idézett - imádságát is tartalmazza, Affectus amanti Animae S. Francisci Xaverii - címmel. Ez a körülmény világos magyarázatot ad arra a kérdésre, hogy mi motiválta és befolyásolta a Mikola László által készíttetett és adományozott votívkép témaválasztását. A dombormű ugyanis a Feszület előtt térdelő, a Megváltó Fiúistenhez fohászkodó Xavéri Szent Ferenc alakját jeleníti meg. A készíttető szándéka egyértelmű: a fogadalomtétel kegyes cselekedetével, melyre a votívkép felirata utal, saját személyes hitvallásának kíván „ércnél maradandóbb" emléket állítani, Xavéri Szent Ferenc imájának szavaival, annak betűjét és szellemét idézve: O Deus, ego amo te, Nec amo te ut salves me... Tu mi Jesu totum me Amplexus es in Cnice, Tulisti clavos, lanceam, Multam cpi ' ignominiam. Aligha kétséges, hogy Mikola László jól ismerte kora kegyességi irodalmának azokat az alkotásait, amelyek Xavéri Szent Ferenc magyarországi kultuszát terjesztették és elmélyítették. Ezt mindenekelőtt a votívkép ábrázolása bizonyítja. A kompozíció ugyanis - bal felső részén az Atyaisten és a Szentlélek jelképével, a háttérben az idealizált jeruzsálemi városkép finom kontúrjaival - az augsburgi Bartholomaus Kilian (1630-1696) rézmetszetét követi, azt a lapot, amely a 17. századi jezsuita szerzők ilyen tárgyú műveiben sűrűn előfordul. E metszet egyik variánsa - Philipp Kilian és Philipp Puecher kompozíciója - megtalálható a nagyhírű jezsuita 35
