Lábadi Károly (szerk.): A Grassalkovichok kora (Gödöllői Múzeumi Füzetek 3. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Tüskés Gábor: Szakrális térstruktúrák a barokk kori zarándokhelyeken

3. Kis területű, viszonylag élesen elhatárolódó szűkebb és jelentéktelen nagyságú tág vonzáskörzet összekapcsolódása, ahol a tágabb körzet esetleg egészen el is maradhat. Ez a típus a Dunántúlon, Buda környékén, a Duna-Tisza köze északi részén és Erdélyben egyaránt megtalálható. Ilyen a vonzáskörzete például Pécs-Szentkútnak, Ercsinek, Solymárnak, Máriaremetének és Máriabesnyőnek, míg Jásdon és Gyulafehérváron a tág vonzáskörzet teljesen hiányzik. 4. Kis kiterjedésű szűkebb és nagy, erősen egymásba olvadó tág vonzáskörzetek együttese. Erre példa a buda-krisztinavárosi kápolna vonzáskörzete. Az 1. típusú vonzáskörzettel rendelkező zarándokhelyek szembetűnő sajátossága, hogy kivétel nélkül katolikus többségű vagy homogén katolikus területeken, nagyrészt szerzetesi gondozás alatt álló helyek körül jöttek létre. így például Bodajk szűkebb vonzáskörzete Fejér megye súlyponttal a Dunántúl északkeleti része. Ehhez északnyugaton a Kisalföld, a Sokorói dombvidék és a Csallóköz, délkeleten Külső-Somogy és Tolna megye néhány települése által alkotott tág vonzáskörzet kapcsolódik. Ezenkívül szóiványosan felkeresték a helyet néhány távolabbi városból (Pozsony, Bécs, Szombathely, Szekszárd, Pest) és ezek környékéről, valamint a DunaTisza köze Kalocsától északra fekvő néhány településéről. A tág vonzáskörzet természetes határa északon és keleten a Duna vonala, nyugaton a Bakony, ehhez járul a Balatontól északra fekvő két zarándokhely, Sümeg és a 18. század közepétől Dömölk vonzáskörzetének korlátozó hatása is. Ezen túl a vonzáskörzet csak kivételes esetben terjed. Délen a vonzáskörzet némileg belenyúlik a Somogy megye Balatontól délre fekvő részét uraló Andocs szűkebb vonzáskörzetébe, sőt esetenként túl is terjed azon. Az egyéni zarándokok mellett precessziók elsősorban a szűkebb vonzáskör peremén elhelyezkedő nagyobb településekről érkeztek (Székesfehérvár, Veszprém, Palota, Csákvár, Tata), melyek egyben jelzik a csákvári és a tata-gesztesi Esterházy-uradalmak vonzáskört formáló szerepét. A mirákulumszövegekben említett és a Bodajkon áttért zarándokok származási helyének összevetése azt mutatja, hogy az áttértek lényegében ugyanerről a területről jöttek, s származáshelyeik sűrűsége is nagyjából megegyezik a mirákulumszövegekbcn szereplő zarándokok származáshelyeinek eloszlásával. 22