Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
V. A királyi személynök
20 el. 3 8 Ő maga is Pesten élt ebben az időben, a királyi fő törvényszék közvetlen közelében. Valószínűnek látszik, hogy a Kúria körül csoportosuló magas állású magyar fő- és köznemesek társaságában, mint Száraz György, Szeleczky Márton bárók, Orczy István, Petrovay Zsigmond előkelő nemesek körében ismerhette meg későbbi második feleségét, Klobusiczky Krisztina bárónőt. Krisztinát állítólag III. Károly király is ajánlotta az elözvegyült jogügy igazgatónak. A kisasszony ősi, szintén Trencsén megyei család sarja, famíliájának bárói címe azonban nem volt régi. Csak nagyapja, zetényi Klobusiczky Ferenc zempléni alispán, majd királyi személynök és utóbb Arad megyei főispán szerezte meg ezt a címet 1692-ben. Krisztina vagyonos volt. Egyik nagybátyja utóbb egyházi, a másik megyei pályán futott be karriert. A hagyomány szerint szép volt és ambiciózus. Grassalkovich, aki 35 évesen lett özvegyember, nem sokat gondolkodott, és kétévi özvegység után 37 évesen feleségül vette a nála 18 évvel fiatalabb, 19 éves lányt, (1731. december 31.) 3 9 Házassága néhány hónappal követte a személynöki kinevezést. A báróságért való folyamodás szinte bizonyosan összefüggött házasságával. Grassalkovich az újonnan felemelkedő köznemes, ki alig négy generációra vihette vissza biztos családfáját, nem akart régi nemes, sőt főnemes felesége mögött elmaradni, a Krisztina asszony is bizonyosan animálta férjét a minél nagyobb eredményekre. A Klobusiczky család erősen vallásos. Krisztina nagybátyja pap; valószínűleg ő is buzdította a személynököt, hogy szerezze meg a kegyúri jogot új birtokain. Grassalkovich 1733 októberében beadott kérelméből kiderül, hogy Ecseren új templomot építtetett, a kerepesit megújította, a sidóit (vácegresit) romjaiból építtette fel, s az isaszegit is restauráltatta. Mindezeket nem az alattvalói, jobbágyai, hanem egyedül a saját költségén. A Kancellária támogatta a kérését, és így Ecser, Kerepes, Isaszeg, Sidó, továbbá Csik-Tarcsa és Soroksár javaira megkapta a kegyúri jogot. 4 0 Pest város 1734-ben, szolgálataiért, telket adományozott Grassalkovichnak. Ez a 20x49 öles nagy telek (980 négyszögöl) nemcsak palotaépítésre volt alkalmas, de még maradt tekintélyes kertnek való rész is. 4 1 Pestnek oka volt rá, hogy jó viszonyban legyen Grassalkovichcsal. A személynök 1732 óta a várossal határos Gubacs és Szentlőrincz puszták tulajdonosa volt, s bár a tanács a nagy hatalmú földesúr pesti házát minden köztehertől mentesítette, 1735-ben mégis határperbe keveredett vele kőbányai birtokrészek miatt. 4 2 Grassalkovich akkor is jónak látta, hogy birtokai, 8Pest Belvárosi Róm. Kat. Plébánia anyakönyve. Elhunytak, 1739. okt. 7.; az anyakönyv szerint 36 éves. Házassági dátum Eble i.m. szerint; az esküvő helyét azonban nem közli. 4 0 OL, Kane, A 1. Orig. Refer. 1734, nr. 8. (1733. okt. 16.) •".Gárdonyi Albert: Vidéki birtokosok Pesten a XVIII. században (In História, V. évf. 1932, 130-133. I.) 4 2 Nagy Lajos: Mezőgazdaság Pesten a 18. században. (In Tanulmányok Budapest Múltjából, XII. köt, Bp. 1957, 133-196., kül. 145, 165. I.)
