Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
IX. Gödöllő ura
54 Ez idő tájt épült fel pozsonyi palotája. A reprezentatív építkezésre már néhány éve készült. A telket 1755/56 folyamán vette meg. A hadseregszállítás során kedvezővé vált anyagi helyzetben nekikezdhetett az építkezésnek. A palota gyorsan felépült. Az előző korszak legjobb építésze, Johann Lucas von Hildebrandt, a bécsi Belvedere és a féltoronyi (halbthurni) kastély építőjének stílusában valósult meg ez a pozsonyi palota, melynek kivitelezője valószínűleg Walch Mátyás kőművesmester volt. 9 8 Grassalkovich már előbb foglalkoztatta a Magyar Kamara általa szervezett építészeti irodájában Johann Baptist Martinellit (1701-1757) és ennek hivatali utódát, Franz Anton Hillebrandtot (1719-1797); nyilván az ő tanácsaikat is igénybe vette kastélyai, palotája építésénél. A pozsonyi palota homlokzata nagyon hasonlít a gödöllőiéhez és a hatvaniéhoz. A művészettörténet ezért ezeket utóbb „Grassalkovich-stílusú"-nak vagy „gödöllői stílusú"-nak nevezte el. Ez a fajta épület tetszett a kamaraelnöknek: nem túl magas, egyemeletes, a kapu felett erkéllyel, az épület ormán címerrel, kétfelől oldalszárnyakkal. Méltóságteljes, de nem hivalkodó, nem nyomasztó; emberi léptékű. Hasonlóan építkeztek a szomszédos Pécelen a Ráday, Aszódon a Podmaniczky, Nagytétényben a Grassalkovichcsal rokon Rudnyánszky családok is. 1759-ben Grassalkovichné Klobusiczky Krisztina egy alkalommal Bagról Gödöllő felé hajtatott. A hintót a lovak elragadták, és az asszony életveszélybe került. Megfogadta, hogy ha baj nélkül átvészeli a vágtát, kápolnát építtet. A lovak Besnyő pusztánál, az útkanyarban, egy régi teplomromnál hirtelen maguktól megálltak. Itt kellett felépülnie a kápolnának. Alighogy nekikezdtek a kápolna alapozásához, egy Fiedler János nevű gödöllői német földmunkás kicsiny, elefántcsontból faragott Szűz Máriát és a kis Jézust ábrázoló szobrocskát talált a földben. A hagyomány úgy tudja, hogy az ásás közben megsérült munkások egyikének kérésére, a szobrot sebéhez érintették, s az nyomban begyógyult. Az esetet jelentették Grassalkovich grófnak, aki az ügyet egyházilag kivizsgáltatta. A bizottság a gyógyulást csodának minősítette, és intézkedett a szent szobor tiszteletének engedélyezéséről is. A gróf a szobrot — mely kétségkívül a középkorból származik — Szűz Mária koronájára való utalásként 12 briliánsból készült övvel rakatta körül. A loretoi mintájú kápolna rövid idő alatt elkészült, 1761-ben már állt, s vonzotta a környékről a búcsújárókat, mivel ott nemsokára több imameghallgatás is történt. A kápolna ellátására a gróf a Szent Ferenc-rend egyik ágához tartozó kapucinus atyákat telepítette meg Besnyőn, mely a közszájon hamarosan a MáriaBesnyő nevet nyerte. A kapucinusok részére épült kolostor 1764-ben készült el. A n Tölgyesy Felicia: A pozsonyi barokk építészet. Bp. 1937, 137-138. I. és Kemény Lajos hagyatéka, Ladula A.: Pozsony családjai. Pozsony városi levéltár-Archiv Mesta Bratislavy. Bratislava, Statny Archív.
