Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

Szakirodalom

90 döllő, 1975, 11-135. I., kill.: 61-80. I.) Máriabesnyőről: Bartal Imre: Máriabesnyö története. (Esztergom, 1929.) és Pacsay Fidél: Máriabesnyö. (Gödöllő, 1990.), továbbá: Szepes-Schütz Béla: Hatvan hevesmegyei község története. (Bp. 1940, 181. 1.) és Éble Gábor: A debrői uradalom birtoklási története. (Bp. 1909, 61. I., kül.: 1418. és 43.1. leszármazási tábla.) Grassalkovich irodalmi tevékenységére a Gödöllőn elhunyt és a katolikus temetőben nyugvó Márki Sándor (1853-1925) későbbi egyetemi tanár figyelt fel Egy aradi főispán könyve c. cikkével (In Alföld, 1889., 39. szám, február 16.) Részletesen foglalkozott a kérdéssel Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal aforizmái (In OSZK Évkönyv 1970-1971. Bp. 1973, 323-345. 1.) Grassalkovich kései periódusáról érdekes — bár a bécsi udvar szemléletét tükröző —, de hü és részletes képet rajzolt a kamaraelnökről egy 1940-ben az északfranciaországi hadszíntéren fiatalon elesett német professzor, Konrád Schünemann: Österreichs Bevölkerungspolitik unter Maria Theresia. Bd. 1. Berlin é.n. (193?) c. müvében, mely főleg a Staatsrat — 1945-ben elpusztult — iratanyagán alapszik. Könyvében sokat foglalkozik Grassalkovichcsal: legtöbb megállapítása helytálló. (Főleg: 35., 106-112., 118-121., 133-139., 167., 178., 188., 195., 225., 230., 233., 235., 260. 1.) Ugyancsak a Staatsrat anyagából, háború előtti kutatásai alapján több, mint száz fontos — köztük több Grassalkovich vonatkozású — iratot mentett meg forrásközlésében Ember Győző: Der Österreichische Staatsrat und die ungarische Verfassung 1761-1768 c. munkájában (In Acta Historica. 1959. Tom.6. Nr. 1-2. 105-153. és Nr. 3^4, 331-371. 1.) Jelen életrajz azonban — a meglévő irodalom felhasználása ellenére — legfőképpen a szerző eredeti levéltári kutatásain alapszik. Különösen két levelezés emelendő ki ebből: Grassalkovich Antalnak Erdödy Györgyhöz írott nagyszámú levele 1726tól kezdve (Lelőhelyük: Slovensky Státny Archív v Bratislave, Archívum Erdödy, Juraj Erdödy alatt), valamint a kamaraelnöknek Fekete Györgyhöz írott levelei (Lelőhelyük: Magyar Országos Levéltár, Magyar Kamarai Levéltár, E 584, Jogügyigazgatósági Levéltár, 15. csomó: Fekete Györgyhöz írt levelek.). Ezekre, mivel igen nagyszámúak, a lábjegyzetekben külön nem térünk ki, az időpont alapján könnyen megtalálhatóak. Más, fontos levéltári források az alábbiak voltak: Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: ÖL), Magyar Királyi Kancellária Levéltára, A 1. Originales Referadae (a továbbiakban: csak Kane A 1., év és szám.), továbbá: OL, Magyar Kamarai Levéltár (a továbbiakban MKL), E 1. Protocollum Cameralis Consilii (a továbbiakban: Prot.Cam.Cons.); OL, MKL, E 19, Acta Grassalkovichiana (Grassalkovich kamaraelnöki iratai és hivatalos levelezése); OL, MKL E 21, Benignae Resolutiones (Királyi határozatok), röviden: Ben. Res.; OL, MKL, E 41, Litterae ad Cameram Exaratae (a Magy. Kamarához írott levelek, kérelmek stb.), röviden: Litt. Cam.