Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
XII. A vég - és ami ezután következett
87 életformája nem volt mintaszerű. Hiányzott belőle apja szolidsága. Vaskos tréfái, italozása bizonyos szűk udvari körökben népszerűvé is tehették, magatartásából kifolyóan azonban vonzotta az élösdieket és az uzsorásokat. Ennek eredményeként nagyon eladósodott, birtokait megterhelte, vagyonát elherdálta. A teljes tönkremenéstől részint jószágainak nagysága, részint azok kötött, hitbizományi jellege mentették meg. Apja tanácsát, hogy ne lakjon Bécsben, mert az udvar körül lebzselök reprezentációs versenyében tönkremehet, nem fogadta meg. 16 4 Telhetetlenségét mutatja, hogy a grófi címmel sem érte be, hanem herceg akart lenni. Ezt még 1784-ben el is érte. Német-Római Szent-Birodalmi hercegi címet nyert, a családja mindenkori elsőszülött fiára kiterjedő hatállyal. Ehhez az érdemet a hadikiadásokhoz való hozzájárulása jelentette. A hercegi cím megszerzését II. József pénzügyi politikája tette lehetővé, aki az államkincstár feltöltése érdekében nem zárkózott el az ilyen engedményektől. Úgy is lehet mondani, hogy Grassalkovich II. Antal több mint 44 000 forintért megvásárolta ezt a címet; de ehhez természetesen nyomatékos indok is kellett. Az ő esetében az érdemet elsősorban az apja közszereplése jelentette. 1759ben nyert — névleges — bodrogi főispáni címét ugyan haláláig megtarthatta, de az 1769-ben, még apja életében és annak érdemeiért ráruházott zólyomi főispáni tisztet — mely 1785 óta úgyis csak névleges volt az ország kerületi beosztása miatt — 1790ben át kellett engednie Esterházy Kázmér grófnak. Legtöbb birtoka ekkor már bérbe vagy zálogba volt adva. Mire meghalt Bécsben, 1794. június 5-én, 300 000 forintnyi adósság maradt utána. Jószágaival nem törődött, viszont kedvelte a kártyát, az italt és mindazt, ami ezzel jár. Egyetlen, 23 éves fiút hagyott maga után, a III. Antalt, akinek meglett volna az oka rá, hogy józanabbul éljen, mint az apja, de nem tette. Egy-egy rövid időre ugyan javított herdáló életmódján, de nem tartósan. Félmillión felüli költekezése miatt I. Ferenc császár és király birtokait zárlat alá helyezte, és korlátozta a jövedelmek felhasználását. A zárgondnoksággal Esterházy Ferenc grófot bízta meg. Ez javított az elhanyagolt gödöllői és egyéb birtokok helyzetén, s a Grassalkovich-utód vagyona az 1800-as évek elején rendbejönni látszott. 1807-ben a gödöllői birtokot — a javulás reményében — ismét rábízták III. Antalra; sőt 1808-ban kinevezték Csongrád vármegye főispánjává is. Hiába. A nagy Grassalkovich unokája se birtokosnak, se hivatalviselőnek nem volt alkalmas. 1825-ben tisztétől meg kellett fosztani. Az Európát beutazó kártyás 1827-ben már másfél millión felüli adósságban úszott. Szorult helyzetéből kölcsönkötvények kibocsátásával akart szabadulni: megpróbálta a kapitalista módszert. Az üzlettel megbízott két homályos múltú ügynök azonban mindent elsikkasztott, és a nagy Grassalkovich unokája csak az Ausztriából való szökéssel kerülte el az adósok börtönét. '"Rónay Mária: Gödöllő urai 1-8. In Magyar Hírlap, 1933. aug. 6., 9., 11., 13., 20., 22., 23., 24. szám, kill. aug. 9. és 11. A Grassalkovichok érdemeit emeli ki Bellusi Baross József: A gyaraki Grassalkovichok három nemzedéke. In Nemzeti Újság, 1938. december 25., 5. I.
