Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
XI. 1764/65: az országgyűlés és kihatásai
80 1770. december 21-én Balassa Ferenc gróf helytartótanácsi tanácsoshoz írt leveléből is kitűnik, ki neki új tisztviselőket és napidíjasokat ajánlott. Bár egészségi állapota ekkor már sok kívánnivalót hagyott hátra, és levelezése tanúsága szerint nemigen mozdult ki Gödöllőről, a kamaraelnök a telepítéseket is állandó figyelemmel kísérte. Bács megyében az Apatin környéki telepek, a manufaktúrák sorsa éppúgy foglalkoztatta, mint Mária Teréziának az a terve, hogy Magyarországra örményeket is telepítsenek Lengyelországból vagy Moldovából, mert ez a nép rendkívül hatékony a gazdaságban, jó kereskedő. Az uralkodónő Bécsben 1769. április 22-én kelt leiratában megállapította, hogy ez a nép, az örmény, a jobbágyi helyzetet nem fogadja el, szabadságot kíván. Szabad colonus helyzetét kell tehát kapnia, akár kereskedő, akár gyár-üzemmel, manufaktúrával foglalkozó, akár kézműves (opifex) vagy mezőgazda. Adjanak nekik 3 évi teljes adómentességet, utána a kereskedő 12, a kézműves 8, az egésztelkes földműves (ruricola) 10 forintot, robot helyett 6 forintot fizessen, katonai beszállásolástól pedig mentes legyen. A szabad királyi és a mezővárosok fogadják be őket, sőt a kiváltságos mezővárosok privilégiumát kapják, ha egy külön kerületet lehetne kijelölni a számukra. A máramarosi kamarai javakra „teljes községekben" helyezzék el őket. Mária Terézia e nagy horderejű javaslata — ha megvalósul — Magyarország gazdasága számára nagy lehetőséget kínált. Az örmények ugyanis a kereskedelemben is, az iparban is sokat tehettek Magyarországon is, mint ahogyan Erdélyben azt már előbb megtették. Grassalkovich a tervezetre nemcsak pozitívan, de gyorsan is reagált. Megbízásából Csapó Mihály kamarai titkár már május 12-én közli, hogy az aradi kamarai uradalomban Lovász prefektust megkérdezte, hogy a Maros-melléki kerületben milyen puszták jöhetnének e célra számításba. 14 8 Ugyanekkor a Szepesi Kamarai Adminisztráció alá tartozó kamarai prefektusokat is megkérdezte. Januárban Chligg Gáspár örmény selyemgyártót előbb próbatételre befogadták a kamarai birtokra, majd novemberben tovább buzdítják kezdeményezését. 14 9 A Grassalkovich vezette Kamara a magyar iparra kedvezőtlen körülmények ellenére is folytatta az ipartelepítés ügyét. 1768 óta e tárgyban a királyi döntések is megsűrűsödnek mind a szabad királyi városokban, mind a kamarai birtokon a nekilendült manufaktúra-alapítás mögött ott állt az elnök támogató jóindulata. Az apatini selyem- és textilüzemeket Kempelen adminisztrálta főnökével egyetértésben. De ugyanakkor fejlődik ki a hradeki kincstári uradalomban egy később ágyúgyárrá alakult vasüzem is, Diósgyőrön pedig az ottani kamarai birtokon Fazola Henrik által híressé tett vasgyár, Zsolna körzetében pedig a bőrfeldolgozó üzemek segítését 14 8 OL, MKL E 19 Acta Grassalkovichiana, Grassalkovich után maradt iratok, fasc. 7., nr. 6., 1769. április 22. és május 12. 14 9 OL, MKL, E 21, Ben. Res. 1769. január 17. és november 25.
