Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
I. A kezdetek
7 Grassalkovich Antal szüleinek pontos életrajzi adatai ez idő szerint nem ismeretesek. Ahhoz eleget tudunk róluk, hogy meghatározhassuk azt a társadalmi környezetet, melyben a későbbi nagyúr a világot megpillantotta. Grassalkovich János szülei Grassalkovich István és Raymann (Raymannus) Erzsébet voltak. István — tehát az apai nagyapa - birtokviszonyai kevéssé ismertek, de a szerénynél aligha voltak jobbnak mondhatók. A Raymann család viszont az 1600-as évek eleje óta Trencsén, Nyitra és Bars megyékben birtokos, hivatalviselő família. Raymann János 1661-ben Trencsén vármegye jegyzője, Mihály pedig 1668-ban ennek alispánja. Az apai nagyszülők tehát az északnyugati megyék nemességén belül kiemelkedő állásúak. Úgy látszik azonban, hogy a nagyapa, Grassalkovich István, a Raymann családból való házassággal a ranglétrán emelkedett, mert az ő szüleiről, Grassalkovich vagy Horváth Mártonról és Kurdics (vagy talán Kordics, Kordis) Erzsébetről a néven kívül alig tudunk valamit. A Grassalkovich család — neve Grassalkovicsnak is íródik — Horvát- vagy Szlavónországból menekült a török elől az északnyugati Felvidékre, valószínűleg harcolva, a magyar végbeliek sorsát megosztva. A címereslevél állítólag 1584-ből való, de a Királyi Könyvekbe nincs bevezetve. A Grassalkovich név is állítólag a szláv Krischov-ból származik, Krisovich, Kriselkovicz lenne — de mindez feltételezés. Tény az, hogy a gödöllői földesúr apai nagyapja kezdte az emelkedést egy hivatalviselő, birtokos családba való beházasodással. Még érdekesebb és jellemzőbb az anyai ág. Grassalkovich Jánosné Egresdy Zsuzsanna Trencsén és Nyitra megyékben elterjedt nemesi famíliából származott. Apja Egresdy János; anyja Turánszky Judit pedig éppen ősi, XIII. századi Liptó megyei nemzetségből eredt, mely a XVil. században már Trencsén és Nyitra megyékben is honos volt. Zsuzsanna nagyapja, Egresdy László, nagyanyja Litassy Zsófia, Hont és Bars megyei, ugyancsak régi birtokos családból való. Az egyik Egresdy családtag, Boldizsár, ki 1647 és 1666 közt szerepel, a Pálffy grófok javainak birtokigazgatója, prefektusa, Nyitra vármegye országgyűlési követe, majd a Királyi Tábla ülnöke, tehát szintén hivatalviselő, kiemelkedő egyéniség 2. Grassalkovich Antal tehát, származását tekintve, nem volt mindenestől újonnan felemelkedő „homo novus". Hogy mégis ilyennek tekintették a kortársak, arra a történelmi körülmények kielégítő feleletet adnak. A karlócai béke idején, 1699-ben, amikor a Temesköz kivételével az egész ország felszabadult a töröktől, Grassalkovich Antal még csak ötéves. Hároméves kisgyermekként élte meg Savoyai Eugen herceg zentai győzelmét; erről bizonyára hal2 Grassalkovich származására 1 Bakács István—Dávid Lászlóné: Magyar Országos Levéltár P szekció. Kisebb családi és személyi fondok Bp. 1968 421. I., valamint Nagy Iván: Magyarország családai, czimerekkcl és nemzedékrendi táblákkal. Pest, 1857-1868, kai.: 4. köt. 1858. 446-449. I. és Kcmpelen Béla: Magyar nemes családok. Bp. 1911-1932, kill.: IV. köt. 1912, 365. I
