Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

VII. A kamaraelnök

42 Gerhard Jánost, kit Koch udvari kabineti titkár ajánlott, felvette szolnoki sóhi­vatali írnoknak, de előbb egy ideig próbára írnokként maga mellett tartotta, így kí­sérletezte ki képességeit. 8 8 Az ajánlási rendszer egész Európában elfogadott volt: Grassalkovich azonban nemcsak azt nézte, hogy ki ajánl valakit, hanem azt is, hogy az illető megfelel-e a királyi szolgálatra. Mint még utóbb látni fogjuk, mércéje a hivatalviselőkkel szem­ben szigorú volt, cseppet sem részrehajló. Szándékait azonban nem minden esetben sikerült megvalósítania. 1755-ben egyik keltezés nélküli levelében Erdődy György­höz így ír az Erdődytől ajánlott fiatal Naszvady úr ügyében: „Az itt lévőknek gátló szándékit subalternusok (alárendelt tisztviselők) supplementuma (helyettesítése) iránt teendő cameralis repraesentatio (kamarai felterjesztés) ellen — noha ugyancsak visz­szatérésemmel elaboráltatom (dolgozatom ki) a Cameralis Statust (a kamarai sze­mélyzetet), és óhajtanám, hogy a' rosszakat és heába valókat ki iktathassam, és azoknak számát oly érdemes Nemes Iffiakkal mint recommendált (ajánlott) Naszvadi Uram tellyesithetném, tudva vagyon azonban Excellen(tiá)dnál is, hogy Eö F(ö)lshe(ge) Resolutioja (határozata) mellett rendelt rosz subjectumokon (egyéneken) sem lehet ki adni." Azaz, a királyilag már kinevezett tisztviselőktől nem lehet megszabadulni akkor sem, ha azok nem megfelelőek. Ebben a levélben kö­szönte meg a kamaraelnök Erdődynek, hogy „fáradozott" azért, hogy fiát, az ifjabb Grassalkovich Antalt a királynő kamarai tanácsossá nevezte ki, és nemsokára a kamarási címet is eléri majd. Az ifjabb Antal, a bécsi Theresianum neveltje, 1755. március 21-i királyi hatá­rozattal lett a Magyar Kamara tényleges tanácsosa. 8 9 Mai szemmel ez a helyzet — hogy az apa felettese legyen fiának — az összeférhetetlenség tipikus példája. De a XVIII. század közepén ezen kevéssé ütköztek meg, mert tisztában voltak vele, hogy az uralkodói kegy a hatalmi viszonyokat bármikor módosíthatja. Azt, hogy az ifjabb Grassalkovich nem kiváló képességei, hanem apja érdeme miatt lett tanácsos, min­denki tudta. Nem is sok vizet zavart hivatalában. Már 1757. május 5-én kérte a taná­csot, hogy bizonyos okokból mentsék fel az ülések látogatásától, és kérte, hogy egészségének ápolása végett, állásának jellegét és fizetését megtartva, Pozsonyból birtokaira eltávozhasson. 9 0 Az engedélyt megkapta. Még novemberben sem tért visz­sza: akkor éppen Barkóczy püspök oldalán a Heves megyei Debrőn tartózkodott. Sokat mulasztott, nem volt mintahivatalnok, és apja támogatása nélkül sohasem érte volna el a tanácsosságot. Míg a kamaraelnök élt, udvari méltóságot sem kapott. 1772-ben — már az apa halála után — a Kamara tanácsa szabadságkérésénél meg­8 8 OL, MKL E 1. Protoc. Camer. Cons. 1757,1360. fol. 8 4 OL, MKL E 21. Ben. Resol. 1755. márc. 21. 9 0 OL. MKL E 1. Protoc. Camer. Cons. 1757. fol. 542.

Next

/
Oldalképek
Tartalom