Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)

V. A királyi személynök

21 ra — melyek előbb részben a királyi kincstáréi voltak — szolgálataiért királyi ado­mánylevelet kérjen. 4 3 Nem volt véletlen, hogy ezt tette. 1734. augusztus 25-én egy leánygyermek után (Anna-Franciska, szül. Pesten, 1732. nov. 11.) megszületett a várt fiúörökös is, akit Antal-János-Nepomuk-Berthoid névre kereszteltek a pesti plébániatemplomban. Hogy a kisfiú Pesten, vagy a már a részben az apa által birtokolt Gödöllőn látta-e meg a napvilágot, abban a családdal foglalkozó történészek közt véleményeltérés van: keresztelni bevihették Gödöllőről is Pestre, anyakönyvelve mindenesetre a pesti főplébánián van. 4 4 Grassalkovichnak ebben az időben Gödöllőn már állandó jellegű lakhelye volt Bél Mátyás szerint. A személynöknek feleségétől a fenti kettőn kívül még négy gyermeke született. Klára 1735. augusztus 19-én Gödöllőn (Isaszegen, a katolikus plébánián anyaköny­velték, mert születése helyén akkor még nem volt plébánia.) Felnőve Esterházy Gáborné lett. A következő leány, Anna-Mária, született 1736. szeptember 17-én (Pesten anyakönyvelve) utóbb Haller Gáborné. A második fiú, Ignác-Lörinc-Antal 1737. augusztus 11-én jött világra. Őt is Pesten anyakönyvelték. Ez a kisfiú azonban hamarosan elhalt. A legkisebb leány, Terézia-Ilona, 1738. augusztus 18-án szintén Pesten volt anyakönyvelve. Ez a leány utóbb gróf Forgách Jánosné lett, de még apja életében, 29 évesen elhunyt. Terézia - Ilona születése anyja életébe került, mert Grassalkovichné Klobusiczky Krisztina egészen fiatalon, 26 évesen, 1738. augusztus 30-án elhalt Pesten. Férje őt is Pesten, a ferencesek kriptájában temettette el. 4 5 így végződött a személynök második házassága. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Grassalkovich-gyerekek az elsőt, Annát kivéve, ki novemberi születésű volt, mind vagy augusztusban, vagy szep­temberben születtek, tehát életük november vagy december hónapokban indult. Az is érdekes, hogy keresztszüleik, Zech vagy Zach nevű szegényházi ápolt és neje voltak, amivel egy, a Ferenc-rendiektől szorgalmazott szokást — gazdagok és szegények közti kapcsolatot, komaságot — követtek Grassalkovichék. Grassalkovich egyébként a pesti városi templomok számára bőven adakozott: így az ő adományából készült a pesti egyetemi (akkoriban Pálos-rendi) templom jobb oldali első oldalkápolnájának oltárképe, mely Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolta, s itt állt Szent Antal — a személynök védőszentjének - szobra is. 4: 1 OL, MKL E 41, Litt. Cam. 1734, nr. 328. és Wien, HKA, Hoffín, RP. 1734, 251. 654. 4 4 Éble i.m és Závodszky i.m. 80. 1. 4 > Pest, Belv. Róm. Kat. Pléb. anyakönyvei. Forgáehné halála: 1769. jan. 6., ugyanott. — Grassalkovich gödöllői lakhelyére vonatkozólag Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica. Tomus 111. (Viennae 1739) 148. lap informál. Eszerint „Gedellő vicus copiosus .. ditionis nunc Grassalkovitsianae cujus heic secessus visitur..." Ezt a Bél Mátyás Pest megyéről (Szentendre, 1977) c m. 69. I. „nyárilak"­nak fordítja. A secessus szónak azonban határozottan pejorativ értelme van; inkább „házikó"-nak vagy „vityilló"-nak lehetne fordítani, mert Grassalkovich nemcsak nyáron tartózkodott ott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom