Fallenbüchl Zoltán: Grassalkovich Antal - Hivatalnok és főnemes a XVIII. században (Gödöllői Múzeumi Füzetek 2. Gödöllői Városi Múzeum, 1997)
V. A királyi személynök
21 ra — melyek előbb részben a királyi kincstáréi voltak — szolgálataiért királyi adománylevelet kérjen. 4 3 Nem volt véletlen, hogy ezt tette. 1734. augusztus 25-én egy leánygyermek után (Anna-Franciska, szül. Pesten, 1732. nov. 11.) megszületett a várt fiúörökös is, akit Antal-János-Nepomuk-Berthoid névre kereszteltek a pesti plébániatemplomban. Hogy a kisfiú Pesten, vagy a már a részben az apa által birtokolt Gödöllőn látta-e meg a napvilágot, abban a családdal foglalkozó történészek közt véleményeltérés van: keresztelni bevihették Gödöllőről is Pestre, anyakönyvelve mindenesetre a pesti főplébánián van. 4 4 Grassalkovichnak ebben az időben Gödöllőn már állandó jellegű lakhelye volt Bél Mátyás szerint. A személynöknek feleségétől a fenti kettőn kívül még négy gyermeke született. Klára 1735. augusztus 19-én Gödöllőn (Isaszegen, a katolikus plébánián anyakönyvelték, mert születése helyén akkor még nem volt plébánia.) Felnőve Esterházy Gáborné lett. A következő leány, Anna-Mária, született 1736. szeptember 17-én (Pesten anyakönyvelve) utóbb Haller Gáborné. A második fiú, Ignác-Lörinc-Antal 1737. augusztus 11-én jött világra. Őt is Pesten anyakönyvelték. Ez a kisfiú azonban hamarosan elhalt. A legkisebb leány, Terézia-Ilona, 1738. augusztus 18-án szintén Pesten volt anyakönyvelve. Ez a leány utóbb gróf Forgách Jánosné lett, de még apja életében, 29 évesen elhunyt. Terézia - Ilona születése anyja életébe került, mert Grassalkovichné Klobusiczky Krisztina egészen fiatalon, 26 évesen, 1738. augusztus 30-án elhalt Pesten. Férje őt is Pesten, a ferencesek kriptájában temettette el. 4 5 így végződött a személynök második házassága. Csak érdekességként jegyezzük meg, hogy a Grassalkovich-gyerekek az elsőt, Annát kivéve, ki novemberi születésű volt, mind vagy augusztusban, vagy szeptemberben születtek, tehát életük november vagy december hónapokban indult. Az is érdekes, hogy keresztszüleik, Zech vagy Zach nevű szegényházi ápolt és neje voltak, amivel egy, a Ferenc-rendiektől szorgalmazott szokást — gazdagok és szegények közti kapcsolatot, komaságot — követtek Grassalkovichék. Grassalkovich egyébként a pesti városi templomok számára bőven adakozott: így az ő adományából készült a pesti egyetemi (akkoriban Pálos-rendi) templom jobb oldali első oldalkápolnájának oltárképe, mely Szent Annát és Szent Joachimot ábrázolta, s itt állt Szent Antal — a személynök védőszentjének - szobra is. 4: 1 OL, MKL E 41, Litt. Cam. 1734, nr. 328. és Wien, HKA, Hoffín, RP. 1734, 251. 654. 4 4 Éble i.m és Závodszky i.m. 80. 1. 4 > Pest, Belv. Róm. Kat. Pléb. anyakönyvei. Forgáehné halála: 1769. jan. 6., ugyanott. — Grassalkovich gödöllői lakhelyére vonatkozólag Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico-geographica. Tomus 111. (Viennae 1739) 148. lap informál. Eszerint „Gedellő vicus copiosus .. ditionis nunc Grassalkovitsianae cujus heic secessus visitur..." Ezt a Bél Mátyás Pest megyéről (Szentendre, 1977) c m. 69. I. „nyárilak"nak fordítja. A secessus szónak azonban határozottan pejorativ értelme van; inkább „házikó"-nak vagy „vityilló"-nak lehetne fordítani, mert Grassalkovich nemcsak nyáron tartózkodott ott.