Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

ELŐSZÓ (Faludi Ildikó)

Gödöllői Művésztelep Alapítványt 1991-ben. Ekkor sikerült rendeznie az évek óta megszakadt kapcsolatot Nagy Sándor Angliában élő örököseivel, amelynek eredményeképpen állagmegóvási munkák történtek Nagy Sándor műteremházában. Az alapítvány támogatásával jelent meg Remsey Ágnes Nagyobb mozdulat című visszaemlékezése is. A másik terület legátiitőbb eseménye a Grassalkovich-kastély időszakos megnyitása volt, 1991. június 15. és október 31. között. Ebben az időben 17 000 látogató tekinthette meg szakvezetés mellett A Grassalkovich-kastély története jés művészettörténeti kutatása című kiállítást. A múzeum nem csak kiállításaival járult hozzá a kastély rehabilitációs programjához. 1990-ben konferenciát rendeztek a múzeumi hasznosítás lehetőségeiről, majd a felkért szakértőkből álló tervező csoport elkészítette annak koncepcionális vázlatát. Többek között ilyen céllal hozták létre 1992-ben az Eizscbet Királyné Alapítványt is. Emellett a múzeum szisztematikusan gyűjtötte a kastély még fellelhető berendezéseit, az épülethez vagy lakóihoz kötődő tárgyi és dokumentumanyagot. Ezek közül kiemelendők a királyi porcelánok, a Stróbl Alajos által készített mellszobrok Erzsébet királynéról és I. Ferenc Józsefről, valamint az Erzsébet királyné személyes tárgyai közül megvásárolt relikviák. A gyűjtemény gyarapodásánál meg kell említenünk, hogy ebben az időszakban került a múzeumba I. Grassalkovich Antal egészalakos portréja, számos művésztelepi festmény, grafika, textil és bútor is, valamint a Gödöllőről elszármazott ígnácz Ferenc ausztráliai és óceániai néprajzi gyűjteménye. Ezt az Európában kuriózumnak számító, több ezer darabos gyűjteményt 1992 tavaszán mutatták be a Gödöllői Galériában, majd 1993 második felében a múzeumban. 1993 tavaszán szintén egy kis időszaki kiállítás formájában értesülhetett a közönség a múzeum 199l-es babatpusztai ásatásáról, amelynek során az Árpád-kori templom és temető leletei kerültek elő. A múzeum közművelődési programjai közül nagy érdeklődésre találtak a hazai és külföldi műemléki helyeket célzó buszkirándulások és az alapítványi napok rendezvényei, ahogy sokakat vonzott a múzeumba az 1992 őszén megnyílt könyvesboltocska is. A főként felnőtteket érintő programok mellet a diákokra is gondolva 1993 elején - néhány év szünet után - újra meghirdetésre került a krónikaíró pályázat. Az intézmény számos kiállításismertetőt, katalógust tanulmánykötetet adott ki ez idő alatt. A kiadványok közül azonban ki kell emelnünk a múzeum első, 1992-es évkönyvét. 6