Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

A HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY MŰKÖDÉSI KÖRE - A Helytörténeti Szoba

be a múzeum mú'tárgykészletét: a 400 darabból álló érmegyűjteményt, a régiséggyűjteményt és Závodszky István letéti gyűjteményét. A Múzeum Egylet taglétszámának emelkedése is az egyre növek­vő érdeklődés mellett szól; míg 1875-ben 21 tagja volt, addig 1876-ban már 5 alapító és 175 rendes tagja. Sajnos később (1878-ban) visszaesés állt be az Egylet életében, amelyhez hozzájárult az is, hogy Rómer Flórist váradi kanonokká nevezték ki. 6 8 Lassan be is fejezi működését; amint ez kitűnik Dobozi Istvánnak az 1878-as II. Évkönyv előszavában kevésbé bizakodó gondolataiból: „Csekély erővel és nem éppen minden oldalról, ahonnan a felbuzditást, vagy biztató támogatást várhatni vél­tük, csak halkkal léphetünk előbbre és valóban érdem még az is, hogy el nem kedvetlenítx'e, gyáván vissza nem vonultunk és szellemi bukást nem hirdettünk " 6 9 A Múzeum Egylet működésének befejezése után hosszú évtize­dekig szünetelt a gyűjtőmunka. S a későbbiek során is magánkezdemé­nyezésekkel találkozunk, amilyen volt végső fokon az ismertetett Egylet is, hiszen néhány lelkes gyűjtő adakozásából állt össze a műtárgyállo­mány. A magánkezdeményezések azonban mindig személyhez kötöttek; azok elhunytával legtöbbször gazdátlanná válik, szétszóródik maga a gyűjtemény is. Ebből levonhatjuk a következtetést: a műtárgygyűjtő munka és a gyűjtemények akkor válnak időtállóvá, ha hivatalos intéz­mény áll mögöttük, akár közigazgatási, akár szakvonalon, és maguk is előbb-utóbb intézménnyé válnak. Az Egylethez hasonló magánkezdeményezésnek tekinthetjük Ma­gyar Kázmér 1752 darabból álló gyűjteményét is - a két világháború kö­zött - a Kossuth L. u. 32. sz. házban. Továbbá a Gödöllői Járási Egyesü­let 1926-ban, a premontrei intézetben rendezett egyházművészeti, kultúr­történeti és gobelin-kiállítását. Majd 1942-ben Dr. Berente István irányí­tásával létrehozott „Egyházművészeti és Történeti Múzeumot". A má­sodik világháború alatt valamennyi magánkezdeményezés tönkrement. 7 0 A Helytörténeti Szoba Mintegy tízévi szünet után, 1952 áprilisában a műtárgygyűjtő munka történetében döntő fordulat állt be, amely Heltai Miklós törté­nész-tanár nevéhez fűződik. Amint maga írja rövid ismertető tanulmá­nyában, 7 1 Epres János igazgatójától megbízást kapott egy „iskolaszintű történelmi gyűjtemény" létesítésére; a régi Hamvay-kúria földszintjének egyik „hangulatos", boltíves helyiségében pedig az összegyűjtött anyag 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom