Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

A HAMVAY-KÚRIA KÖZMŰVELŐDÉSI SZEREPE - A gimnázium élete

A könnyebb áttekinthetőség kedvéért először az 1917/18-as tanév I—VII. osztályát vesszük figyelembe; majd külön az 1921/22-es tanévet s végül az 1925-1930-as év 4 osztályának adatait ismertetjük.

5

1 1917-18-as tané

v (I-VII. osztály) Nagybirtokos Középbirtokos Kisbiriokos Napszámos Össz.: feles, cseléd 1 (0,4%) 2 (0,8%) 15(6%) 22 (9,5%) 40 Kisiparos Kiskereskedő Ipari, ker. közi. altiszt, segédmunkás Értelmiségi 49 (21,3%) 17(7,3%) 32(13,9%) 63 (27,6%) 161 Köztisztv.-i alkalmazott, Katona altiszt Nyugdíjas tisztv. altiszt. Magánzó altiszt, házicseléd 6 (2,6%) 2 (0,8%) 9 (4%) 11 (4,8%) 28 Összesen: 229 A fenti adatok tanúsága szerint legtöbb tanuló a kisiparosok, kiskereskedők társadalmi rétegéhez tartozott, 229 közül 66 (28,6%). Ennél mindössze 1%-kal kisebb a 63 értelmiségi származású tanuló száma (27,6%). Viszont ha a napszámosok, cselédek, kereskedelmi és ipari segédmunkások, továbbá köztisztviselői alkalmazottak, altisztek, házi cselédek csoportjából származó tanulók számát összeadjuk, kereken 60 főt nyerünk, amely 26%-ot tesz ki. Ez az arányszám mindössze 2,6%-kal marad mögötte a legnépesebb, iparos és kereskedő családból származó tanulók létszámának. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a gimnázium, fennállása első évtizedében, a kisiparos-kiskereskedő, a helyi és vidéki értelmiségi osztályok, továbbá az egyszerű társadalmi rétegek tanulni vágyó fiai előtt nyitotta meg elsősorban a kapuit. A nagy- és középbirtok szinte elenyésző százalékban jutott képviselethez. 34