Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)

A HAMVAY-KÚRIA KÖZMŰVELŐDÉSI SZEREPE - A forradalom mellett

tanterme (39,2 m

2), a II. osztály tanterme (50,3 m

2), a más vallásúak hittanterme (38,5 m

2), a tanári szoba (23 m

2) és végül még 3 osztályterem, amely ebben a tanévben az iskolaszolga lakása volt.

3

9 A következő 1913/14-es tanévben ugyanitt nyert elhelyezést a III. osztály is. A tantermek azonban egyre szűkebbnek bizonyultak, ezért az 1914/15-ös tanévben a IV. osztályt már a községi óvoda épületében, két szobából kialakított tanteremben kellett elhelyezni. Ugyanitt talált helyet az 1915/16-os tanévben az V. osztály, az elemi iskola egyik tantermében, s ezen kívül az elemi iskola másik termét rajzteremnek alakították át.

4 Amint a fentiekből kitűnik, a szép reménnyel és anyagilag is megalapozottan indult gödöllői gimnázium sorsát - az első öt évben szükségm ego'elások jellemzik. A Hamvay-kúria is, ahol 1916-ban végső szálláshelyét megtalálja, csak viszonylagos nyugalmat tud biztosítani és nem jelenti számára a végleges jövőt. Az okokat már említettük; részben az I. világháborúban, másrészt pedig a paptanárok forradalom alatti magatartásában jelöltük meg. Ez utóbbiról részletesebben is megemlékezünk. A forradalom mellett Előbb az iskola jellegéről néhány szót: 1920 márciusáig minorita rendi főgimnázium, 1921 szeptemberéig római katolikus főgimnázium, 1921 szeptemberétől királyi katolikus főgimnázium, 1925 szeptemberétől királyi katolikus reálgimnázium. Az iskola jellegének változásával kapcsolatos évszámok külső történelmi eseményhez, illetve abból következő rendelkezéshez fűződnek. Különösen kitűnik ez az 1920. évi iskolajelleg változásából, amely Gödöllőn a minorita rendi iskola megszüntetését jelenti. A paptanárok közül néhányan, különösen Kovács József (Bernardin) és Gógl Lajos bátran kiálltak az 1919-es forradalmi események mellett. Tagjai voltak a „Munkás-paraszt és Katonatanács" 50 tagú bizottságának. Több alkalommal felszólaltak a forradalom mellett; így Kovács József 1919 március és május hónapjaiban a községházán, majd a párthelyiségben, továbbá a piactéren és az Erzsébet parkban szólalt fel nagyszámú közönség előtt, a vagyonos osztály ellen - olvashatjuk a vádirat reá vonatkozó részében. Ezenkívül személyesen is részt vett a Gödöllői Polgári Takarékpénztár államosításában. Gógl Lajos paptanár ellen szintén lázadásra 22