Farkas György: A Hamvay-kúriától a helytörténeti gyűjteményig 1662-1982 (Gödöllői Múzeumi Füzetek 1. Gödöllői Városi Múzeum, 1994)
AZ ÉPÜLET TÖRTÉNETE - A szállóból gimnázium
A szállóból gimnázium Ezzel a ténnyel elérkeztünk a Hamvay-kúria történetének harmadik, s egyben remélni merjük, hogy utolsó szakaszához. Mint Erzsébet szálló, 1916-ban szűnt meg, amikor is a minorita rendi gimnáziumnak adott helyet. Ettől kezdve az épület mint kultúrintézmény vonul be Gödöllő történetébe, s ezt a feladatát - megszakítás nélkül — napjainkban is szolgálja. Az Erzsébet szálló megszűnése 1916-ban azzal kezdődött, hogy Gödöllő nagyközség elöljárósága azt a Koronauradalomtól bérbe vette, azzal, hogy abban a főgimnáziumot elhelyezze. Ezidőben nem csak vendéglő és szálló volt a régi kúria, fianem a földszinti részén a Koronauradalom és Erdőhivatal nőtlen tisztviselői laktak, akiknek fel kellett mondani, hogy a szükséges átalakításokat megkezdhessék. Az átalakítás munkálatai 1916. szeptember végére fejeződtek be, és a földszinten a következő helyiségek készültek el: a kápolna, irodahelyiség, 3 osztályterem, a tanácsterem és a könyvtárterem. Az emeleti részen pedig: 5 osztály, a rajzterem, görögpótlóhelyiség és 3 szertárszoba. A rajzteremmel kapcsolatban megemlítjük, hogy azt a régi táncteremből alakították át. Különféle mértani testeket helyeztek el benne, és itt gyakorolták a tanulók a szabadkézi rajzot. De ebben a teremben tartották az önképzőköri üléseket és évenként az érettségi vizsgákat is. Lenn, az udvaron az iskolaszolga lakása, egy szén- és faraktár, továbbá a szolgák mellékhelyiségei voltak. Az udvar hátsó részében lévő tágas kocsiszínt befalazták, belülről bordásfallal látták el és tornateremnek használták, de csak 1921-től kezdődően, mert addig a „helyi köztisztviselői csoport alosztálya" foglalta el. Az 1916/17-es tanévben - amint fentebb láttuk - már megvolt a hely 8 osztály számára; de az 1911/12-es indulási tanévet számítva, a gimnáziumnak csak 6 osztálya volt, s így 2 osztályterem felszabadult. Ezek egyikébe ideiglenesen Bulynovszky Aurél paptanár költözött be, a másikban pedig két Erdélyből menekült tanulót helyeztek el. 2 0 A következő 1917/18-as tanévben változás csak a VII. osztály felállításával történt, amelyet a fent említett földszinti tanácsterembe költöztettek. Új tanácsteremnek pedig a kápolna helyiségét jelölték ki; a kápolna viszont az emeleti rész végén lévő kis szobába került. S végül a görögpótló termet az emeletről a földszintre vitték. 2' A földszinti és az emeleti tantermekben egy-egy osztály elhelyezése a későbbi évek során is változott, mindig összefüggésben az osztály létszámával és a terem befogadóképességével. Egyébként az 1920/2l-es 14
