Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

gödöllői (Gedele) falubiró a fenséges fejedelem úrnőnek, Borbála királynénak tudniillik fenséged hitvesének személyében jelen lévén, amikor emberetek és emberünk a Szada birtokot másnak a birtokjogától elkülöníteni kezdték és Ryhel Péternek és hitvesének hátra akarták hagyni, Gödöllő részéről az előbb emiitett Hangyásutig, ahonnan elkezdték a határbejárást egészen az előbb emiitett árkokig ellentmondott. Azután azoktól az árkoktól a Gárdony hegyet megkerülve és az előbb emiitett módon jobbkéz felől elhagyva elérkeztek egy igen nagyon mély és hosszú völgynek a fejéhez, amelyben vizforrás van, nem messzire egy másik völgytől és a Püspökkuta (pispokkutha) nevü forrástól, mely völgynek a felső részén jobboldalt földből emeltek egy határjelet. Azután a völgynek mentén északi irányba leereszkedve Szentjakab birtokot baloldalt elhagyva nagy távolságon át elértek ahhoz a közúthoz, amelyik Szada birtokból Buda felé visz, amelyik ut mellett jobb felől határjelet készítettek és magát a völgyet hosszában hátrahagyták határjelül a két birtok, Szada és Szentjakab között, az előbb emiitett Veresegyház és a hozzá tartozó Ivacs (Iwach) puszta határait érintették. Végül ugyanazon uton nyugat felé egy holdnyi föld szélességében előre menve elérkeztek egy dombhoz, amelyiknek a neve Dobogóhalom (dobogohalm), amely dombon jobbkéz felől rendeltek egy földhatárjelet, hogy elkülönítsék Veresegyház, Ivacs valamint Szentjakab birtokokat és igy Szada birtok határait az emiitett Gödöllő és Szentjakab birtokok részeitől visszafelé menve elhatárolták. Következik Veresegyház határjárása a kiindulási pontig. - Eredetije Dl 12 298., - Bártfai 635. sz., Bakács 1512. sz. 98