Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

ges kiásott hely van, az előbb emiitett igen nagy határjelnek a szélességével egyező, ahol ugyanazon familiárisa Ryhel Péternek és feleségének azt állította, hogy az előbb megnevezett népek az emiitett Pohárus Péter idejében szétrombolták, itt ismét emeltek egy földhatárjelet. Ugyanazon irányba egyenesen jókora távolságra elérkeztek egy kis völgynek a fejéhez, amelyben bizonyos fák mellett volt egy Nyárkut (Nyarkwth) nevü vízforrás, itt kijelöltek egy földből való határje'.et. Innen még mindig ugyanazon irányba szántóföldek között egy határon át, amelyet Mezsgyének (Mesde), másként Megyének (Mege) hivnak, jókora távolságra előre haladva elértek egy másik hosszú völgyhöz, amely mellett a másik részről nem messzire találtak két régi földhatárjelet, jól láthatókat és ezeknél is kitűztek egy földhatárjelet. Innen egy kissé északi irányba, balkéz felé föl a hegyre kanyarodva kis távolságra fölhágás közben találtak egy jól látható földhatárjelet és mellette emeltek egy másikat. Végül ugyanabban az irányban a hegyre fölfelé menve magának a hegynek a hoszszában, amely hosszát Bereknek(lieerch) hívják, átmenve egy cserjés mellett egy füves útnál találtak egy jól látható régi határjelet, melléje szintén rendeltek egy földhatárjelet. Innen folytonosan déli irányba messzire előre menve elérkeztek a Gárdony (Gardon) nevü hegyhez, ennek a lábánál egy közutnál emeltek földhatárjelet, végül a Gárdony hegyet baloldalon megkerülve és jobboldalt teljesen elhagyva átmentek egy bizonyos régi hosszú árkon, találtak más régi árkokat, amely árkok, amint az előbb emiitett Dénes, Ryhel Péter és felesége prókátora állitotta, mind régen mind most meg voltak és vannak Szada és Gödöllő, nemkülönben Szentjakab (Zenthiakab) birtokok között szeghatárul. Itt hátrahagyva a mondott Gödöllő birtok határait, a jelzett Szentjakab birtok határaihoz értek, ahol László 97