Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

- Eredetije Dl 39 284. - Magyar Történeti Tár XII. (1863) 281., Bártfai 601. sz., Bakács 1430. sz. 29. 1430. aug. 9. Zsigmond király meghagyja a budai káptalannak, hogy Machalfalva-i Ryhel Péter és felesége Veresegyház (Wereseghaz) és Szada (Zada) birtokait határjárja. Kijelölt királyi emberek Wan-i Balázs és Tamás, Palatha-i Lóránd fia László, Alagh-i Miklós, Harasth-i Jakab fia János és László. - Átirta az óbudai káptalan 1430. szept. 26. Dl 12 298. - Bártfai 635. sz. Bakács 1508. sz. 30. 1430. szept. 26. Az óbudai káptalan jelenti Zsigmond királynak, hogy aug. 9-én Pozsonyban kelt parancsára (Id. 29. sz.) Bálint olvasókanonokkal és Palatha-i Lóránd fia László királyi emberrel Madialfalva-i Ryhel Péter és felesége, Katalin Veresegyház és Zada Pest megyei birtokainak a határait megjáratta. Először elkezdték a keleti oldalon a Sárfő (Sarfew) nevü folyótól a Révnek (Rew) hivott helyen, szemben egy bizonyos nagy árokkal, amelyet a nép Kecskeszurdoknak (Kechkezwrdwk) hiv, ez a hely tudniillik szeghatárul tüzetett ki az egyik oldalról Veresegyház (Vereseghaz), a másik oldalról Zsidó (Sydow), a harmadik oldalról Domony (Daman) között, ennek a helynek a kijáratában a folyónál az ut mentén határjelet emeltek. Innét balra, dél felé kanyarodva egy kis kört irva le az ott fekvő dombon földhatárjelet készítettek és onnan ugyancsak déli irányban előre haladva egy erdőbe érve, ott egy ösvényre térve felfelé mentek és a hegynek a csúcsán az erdőben találtak egy igen jó állapotban lévő földhatárjelet, amelytől északra fóldhatárjelet 94