Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Bevezetés

Ám amatőrök és szakmabeliek egyaránt sürii homályban hagyták Gödöllő község XVni. század előtti, több mint félezer éves történetét, mely ezer szállal kötődik természetesen a Rákos-mente és a Galgamente kistájaihoz. Az emiitett iró emberek akkortól tekintették Gödöllőt kutatásuk tárgyának, amikor az kivált környezetéből a Bossányi, Grassalkovich korszaktól és ebben az érdeklődésben központi helyen csillogott a kastély, az a későbbi "koronagyémánt", amelynek története valóban izgalmas, sőt a magyar nemzet egésze sorsának szempontjából szinte szimbolikus jelentőségű (sorsdöntő napokban megszállt benne Windischgrätz, Kossuth, Görgey, Paskievics, Ferenc József, Andrássy Gyula, Stromfeld Aurél, a román trónörökös, nem folytatjuk!). És igy, mint az országos történelem olykori helyszíne a Grassalkovichok egykori kastélya, corpus separatumként volt és van jelen a község, a mezőváros és a jelenlegi város területén, ennek folytán annak története szervesen nem illeszkedik Gödöllő történetébe. Az időben legutolsó, többek által létre hozott, a monográfia igényével fellépő Gödöllő cimü könyv is alig változtatott a korábbi alapvető szemléleten a várossá alakulás tizedik évfordulója alkalmából. A munka 249 oldal szövegéből 35 oldal jutott Gödöllő történetére az őskortól a szatmári békéig, 1711-ig. Ez 14 %. Ezt a történeti korszakot sem alapozták meg azonban a ma már elvárható, uj forrásar\yagot feltáró levéltári kutatásokkal. Jelen forrás-feltárásunk a teljességre törekedett Gödöllő, Besnyő, Babat és Szentjakab írott történeti szövegeinek az összegyűjtésében, ami nem jelenti azt, hogy ne válogattunk volna az elénk kerülő ok8