Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - III A török kiűzése és a kuruc szabadságharc (1686-1711) .... - 2. Gödöllői kurucok

mely helységek menekültek el a németek elől, közöttük van Gödöllő. Ugy látszik, az időközben visszatelepült népességet 1706 őszén ismét "felszedte" a megye alispánja II. Rákóczi Ferenc fejedelem kívánságára és Hatvannál "hevert" a parasztsággal. Gödöllőt és más falvakat ismét a helyükön találjuk 1708 januárjában és ez 70 már igy is maradt a szatmári békéig. 2. Gödöllői kurucok Pest-Pilis-Solt megye Duna bal parti területei 1703. szeptemberoktóberétől már a kurucok katonai ellenőrzése alatt állottak, annak ellenére, hogy Bottyán János - ekkor még labanc - csapatai 1703. október elején csapást mértek ácsánál a Pest és Vác felé húzódó kurueokra. A kuruc Pest megye 1704 májusában küldte el katonáit a fejedelem seregébe, akikről ugyanakkor összeirás is készült. Gödöllőről 16 fő vonult be Szabó iviáté ezredébe, maga zászlóaljában 15 és egy Pap István zászlóaljában szolgált. A 16 gödöllői kuruc közül 7 azonosítható az ? 699-es összeirás alapján, amennyiben Fazekas András = András Mester azonosítás helyes és a két Oláh Andrásból kurucnak a "polgárt" fogadjuk el, mivel ezt a tisztséget szerényebb anyagi helyzetű, olykor zsellér, de a közösség által megbecsült emberek viselték. A másik Oláh András a gazdagabbak közé tartozik. A tisztségviselők adómentesek voltak, ezért vagyoni állapotukat nem irták össze 1699-ben. Vizs47