Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - II. Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) - 4. A belső megtartó erők

A gödöllői egyházi oktatás kezdetei minden bizonnyal visszanyúlnak a katolikus középkorba, majd a XVn. századi református gyülekezetbe. A legelső konkrét adat a gödöllői oktatásra, jelenlegi ismereteink szerint, 1708-ból való, amikor a prédikátor mellett emiitik az iskola-rektort is, sajnos mindkettőt név nél. ... 66 kul. A XVn. században vidékünkön is virágzó parasztvármegye, a parasztság fegyveres önvédelmi és közbiztonsági szervezetének területi beosztása szerint Gödöllő a "Pest elein" lévő parasztvármegye 2. hadnagyságába tartozott 1666-ban. A parasztvármegye Ítélőszéke az 1. és 2. hadnagyságból tevődött össze és Veresegyházon ülésezett 1654-ben, amikor a turai paraszthadnagy (3. hadnagyság) túlkapásai felett Ítélkezett. A rákoscsabai Uri Mihály parasztkapitány elnökletével megnyílt törvényszékben ott találjuk a hadnagyságok paraszti előkelőit, közöttük a gödöllői Takách Andrást, Mellyes Pált és Varga Istvánt. Gödöllőről került ki a 2. hadnagyság hadnagya 1678-ban. A gödöllőiek 1691-ben elfogták Castelli generálisnak a szolgáját, mert az bűnt követett el a községben. A következő évben a bagi Katona János parasztkapitány alhadnagyai a gödöllői Faraghó Mihály és a dányi Dóczy János. A boldogi (3. hadnagyság) és a gödöllői (2. hadnagyság) parasztvármegye fegyveres ereje számára igen szerencsétlen nap következett el 1703. szept. 15-én, amikor Borbély Balázs és Szikszai János Deák 11 zászlóaljnyi kuruca elsőként hatolt be a megye területére Szentmártonkátánál és vereséget mért a pa67 rasztvármegye menekülő csapataira. 43