Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - II. Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) - 3. Társadalmi tagozódás és gazdálkodás

Foglalkozásra utaló nevek: Szabó (1546), Szabó, Bakó, Szekeres, Kovács (1559, az utóbbi három Besnyőről!), Szabó, Kovács (1562), 60 Szabó, Kovács, Varga (1580) és Kovács, Szabó, Varga (1590). Szerencsénkre meglehetősen sok adat áll a rendelkezésünkre egy helyi családból származó ispán karrierjének a megrajzolásához. Vig János 1580-ban jelenik meg a gödöllői családfők sorában utolsóként összeírva, ebből arra következtethetünk, hogy nem régen érkezett. Vig János és fia Orbán 1590-ben szintén szerepel, Orbán ekkor legkevesebb 12-14 éves kellett legyen, másként a törökök számba sem veszik. Vig Márton családja külön háztartást alkot, 1580-ban még nem szerepelt a gödöllői családfők között. Ő bátyja vagy nagybátyja Orbánnak. Végh (Vig) Urbánról 1652. máj. 27-én hallunk ismét és ezzel elindul a tanúvallomások sorozata, melyből élete nagy vonalakban felrajzolható. Gödöllő puszta ispánja, kb. az 1620-as évek elejétől. Az előző ispán Kerepessy Benedek váci gyalogvajda kb. 1600-1620 között. Gödöllő, Babat stb. határait Végh Urbán mutogatja a sződi, veresegyházi, fóti, dunakeszi, rátőti stb. jobbágygazdáknak, akik részeit különböző célokra bérbe veszik. Gödöllő oly mértékben elpusztulhatott, hogy ispánja nem lakhatott helyben, ezért Végh Urbán, mikor Fóton, mikor Szadán lakott a rábízott puszta közelében. Egyszer a Pazsak völgyében megverte a szadai csordást, mert az a búzára eresztette az állatot, olyanynyira, hogy a csordás bele is halt az ütlegelésbe. A tanú szerint Végh Urbán a szadaiak kedvét keresve "Eleget is fizetett Vég Urbán miatta" a szadaiaknak. A verés az Ur réttyénél a határon álló hármas tölgyfánál esett, melyet ezután Végh Urbán fájának 39