Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - II. Gödöllő a török hódítás korában (1541-1686) - 1. Hadak járása, települések élete

Még el sem telt egy esztendő, amikor Szapolyai János király Budáról kényszerűen távozva seregével 1527. aug. 17-én áthaladt Gödöllőn és Besnyőn, hogy Kerepes után Hatvanban üssön tábort.

4

8 Miután 1541. aug. 29-én - a mohácsi győzelme évfordulóján a szultáni sereg végleges szándékkal megszállta Budát, a Rákosmente falvainak a sorsa is hosszabb időre megpecsételődött többek között. A magyarországi török hódítás alá vetett területeken, a budai szandzsákban a hódítók 1546-ban végezték el a családfők névszerinti összeírását. Gödöllőn 3, Besnyőn 11 családfőt, illetve legény sorban lévő fiút találtak. Szentjakab puszta "ráják nélkül", 49 Babatot meg sem emiitik. Gödöllő falubirája 1548-ban Székely Miklós, a községbirói szervezetet tehát fenntartották a nagymérvű népesség apadás ellenére is. Besnyő teljes 'akossága, amelyik háromszor annyi volt, mint Gödöllőé, 1559-re beköltözött Gödöllőre, nyilván a nagyobb biztonság okából, csak azt nem tudjuk, hogy ennek a biztonságnak mi lehetett a forrása. Figyelemre méltó az is, hogy 1559-ben Szada, Bag községbirói szervezete küldöncöt tartott, akinek tiszte szerint Gödöllőre kellett az üzeneteket, híreket és leveleket vin50 nie. Besnyő falu eredeti lakosságából két Szekeres família és a Toka család visszaköltözött Gödöllőről 1562-re és valahonnan Besnyőre keveredett a Aleleg és Piros nevü család. Szentjakab továbbra is 51 neptelen. 33