Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

"Kegyelmes Uram, láttam én az ellenségnek több voltát: de mivel magam is bene-animatus voltam s velem lévő katonaságot és hajdúságot is jól animáltam, - kedvünk lévén, megegyezett akaratbul mentünk rajtok; s bizony meg is vertük volna Isten által: de az katonaság megfutamván, meg nem fordult, Borbély Balázsnak penig én nem tudom micsoda ijedtséges constitutioja volt, - az faluig ő sem fordult meg; hogy teljességgel vétek nélkül lett volna, nem írhatom: mert engem azzal biztatott, hogy csak ezer lovas lészen is, - mindjárt átvágja magát rajta az ő katonáival, kihez biztam is, és a végre meghadtam volt, hogy hátunk megé menjen, mikor megfordul; de abban semmi sem tölt, mert ha az lett volna: immote megtartottam volna az hajdúságot; mivel penig már öreg ember és elérte a második gyermekségét, - annak lehet inkább vétkét tulajdonítani. Bizony, ha láthatná Kegyelmes Uram Nagyságod, soha nem élt ő ollyan disciplinában, mint én tartom, - tud is félni! - Szabó Máté és Zsámboki Uram hadai hét zászlóval háltak azon étszaka Szadán és Gödöllőn, s reggel - az mint hallom, azon szadai, gödöllei emberek referálják, - Herit

1 felé nyomultak bé, noha én Szabó András Uramat tudósítottam volt: de minekünk bizony nem succuráltak. Azután, midőn már az ellenség bément: Szabó András Uram mondá, hogy Pest felé mentek ő Kegyelmek is, de semmit se láttak, - láthattak volna penig, ha arra lettek volna: mert az ellenségnek ollyan ijedtsége volt, hogy mind marhát s gabonát az uton, szekerekkel együtt hagyott el." - Thaly K.: Bottyán János vezénylő tábornok levelezései. Bp., 1883. 173-174. 1' Heréd Heves megyében. 243