Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Gödöllő történetének vázlata 1711-ig - I. Gödöllő a középkori magyar királyság korában - 3. Az államszervezés időszaka

sok szerint hozták létre, például kovácsok faluja, Gödöllő tágabb és szűkebb környékén is felfedezhetjük. Pécel határában a Csatári dülő lehetséges, hogy egykori pajzskészitő, fegyvergyártó településre utal. Szadán is ismerünk ilyen helynevet. Távolabb Kovácsi királyi föld tűnik fel Kóka mellett 1254-ben. Regtelek a Rákos-patak mellett állítólag királyi igricek 13 (regősök), mulattatók lakhelye volt. Az államterület királyi vármegyékre tagolásának kezdetét pontosan nem ismerjük, annyi azonban bizonyos, hogy I. István királynak 1002-ben vagy 1009-ben kiállított oklevele Visegrád megyének nevezi azt a területet, amelyen később feltűnik Pilis és Pest nemesi megye. Visegrád megye tehát Duna kétparti megye volt, mint sok más megye is, ispánjának székhelye Visegrád, az ujabb kutatások szerint a Sibrik dombon állott, római maradványokat is felhasználó X-XII. századi ispáni épület-együttes. Ugyanebből az oklevélből az is kiderül, hogy Visegrád vármegyét a király az 1001-ben megszervezett veszprémi püspökség joghatósága alá rendelte, vagyis a váci püspökség ekkor még nem létezett. A váci püspökséget I. István király később alapította és területét az akkor már létező négy szomszédos egyházmegyétől el14 vont, elcsatolt részekből hozta létre illetve jelölte ki. A világi és az egyházi megyeszervezet létrejötte után vessünk egy pillantást Gödöllőnek és környékének királyi birtokszervezetére. A honfoglaláskor az óbudai Kurszán vára körüli terület, a későbbi egész Pest-Pilis megye Kurszán nemzetségének a szállásterülete volt, amelyet halála után várával és a birtokok legnagyobb részé-