Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

dölőn lakozó régi örög ember, az melly volt száz esztendeős, az mutatta, hogy Szada és Gödölő között az igaz határ az Gödölöy szőlők között megyen ki, onnét ismét megien az közép mái hegyre, onnan ismét az három hánnyásra, és az hangyásra, vallya aztis, hogy azon határ mellett egy szőlőt akart fel fogni kapálni, de Vég Urbán nem engette neki, azt mondotta, hogy az a szőlő köz hetlyen vagyon Szadai és Gödölöj határban." Helyszíni vizsgálat. A szadai disznópásztort a szadai határban verte meg a Gödöllőn lakó Albert Deák Jancsi és Homonnay Györgyék. - PML, Processus terminati 1660. no. 1. fol. 44-45. 112. 1658. nov. 7. PPS vm. s. A váradi püspök nevében Buday Pál eltiltja a gödöllőieket és másokat a Szada, Gödöllő és Szentjakab possessiók közötti határok megsértésétől, melyeket a szepesi káptalannak az oklevelével igazol. A káptalan oklevele szerint a határok a következők. "Az hangyás tetejin levő három határtul elkezdve, az mely határ megyen alá az völgyben lévő határra nap kellet felől, mely három határok egyike szadai, az másika babati, az harmadik vörösegyházi. Innen megyen az Közép Máira és gödörre, ugyan innen az gödörről az töltésre, innen megyen az Szőlők fölött való hányott határra, innen megyen az Gödöllői Szőlők allyára az sáfrányos nyárasnál lévő hányott határra, innen megyen az Szilháton való határra az Topoly fa alatt valóra, az mellyet csak az idén 1658. esztendőben Szent György nap (ápr. 24.) tájában el szántottak az magok határához az Gödöllőiek contra articulum 24 anni 1647. Innen megyen az Fertősön alól való hányott határokra, mely határok egy más rendiben négy hányott határok is vannak egymás után. Innen megyen az Szénégetőre, innen me157