Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)
Oklevél regeszták 1325-1711
jegyes fákra, onnat által az Jbrtésen alól való hánnyott határra. Ezeken az határokon fellyül vallya bizonyossan, hogy Szaday föld, azon alól ismét Gödölöj földnek hallotta lenni." 29. tanu Gáli János, Sápon lakik, 40 éves, a váci püspök, Zongor Zsigmond jobbágya, eskü után vallja, "hogy az Gödölöj szőlők mellett az árnyékban való határig vagion az Szaday határ, onnat megyen az szőlők alatt való Nyárfákra, onnat az mezeőben való hánnyott határra, onnat az Ur réte végében való két hánnyott határra, és ugian ott két jegyes fákra, onnat az Főrtésen alól való hánnyott határra, onnat által az szeg határig vallya, hogy az meg nevezett határokon fellyül Szaday földnek hallotta lenni, alól ismét Gödölöy föld, melly határokat Végh Urbán mutogatta neki." 30. tanu Bugy István, Nógrád városának császári tizedese, 60 éves, eskü alatt vallja, "hogy az előtt Szadán lakott, ment alá Czeglédre az Váras Deákjához, neki Attyafia lévén, ment alá az Gödölöy derék uton, az melly hármas fát Végh Urbán fájának neveznek, azon alól érvén egy örög Emberséges Embert, de bizonyos nevérül el feletkezvén az Embernek, és azon hármas fán alól az Gödölő felől való határra állott, nem az Szada felől valóra, és az az Ember azt mondotta énnékem, ez a határ igaz Szaday határ, mert ty Szadayak nem Gödölővel, hanem Bessnyővel vattok határosok, és azon határtul ismét mutatta által az Csóka völgyre az Szaday igaz határt, és ott az völgibenis egy TŐI fa alatt egy nagy régi örög hánnyás az Csóka völgynek ismét tul az Őrhegy tetején megyen el az határ Szent Jakab felől, és azon hellyek hasittyák az igaz Szaday határt, vallya aztis, hogy hallotta azon Embertül, hogy kérdezett engem az Gödölöj szőlő hegy mellett, az kis szőlő hegyet tieteknek tartyátoké? Igenis Száll 55
