Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

kivül volt egy nagy hánnyott határ, mint egy nagy kemencze, és mikor az madár el tágult annak a tetejére ültem, és ugy fontam, az másik hánnyott határ ismét az szőlők közepiben volt, melly határt az régiekis meg tartották az szőlők között, és én azt tudom Szada s Gödölő között igaz bizonyos határnak." 14. tanu Varga György, Szentlászlón lakik, 50 éves, Eszterházy Miklós jobbágya, eskü alatt vallja, "régi örög Emberek mutogatták neki bizonyossan az határokat, az kik méhésstek azon vilongó földen, még mikoron puszták voltánák régenten, György Eöcsém, ha valamikor az dolog valamire kelne s tudakoznák tüled az határokat, bizonyossan igy tudgiad meg mutatni, hogy ihen az melly hánnyott határt lácz itt az Ur réte végiben, azt bizonyossan tudgiad mondani ezen határnak alól Babati földnek, s felül ismét Szadainak, ezentúl ismét által az közép mái tetején leveő Nagy Gödörre, ismét az völgien leveő töltésen által az közép Erdő oldalában leveő egy bizonyos régi hánnyott határra, az közép Erdőtül fogva, ismét hallotta Takács István neveő Embertül, az kinek egy régi idős Aszony állat beszélette, mely Aszony eleinten ugian Gödölöy leány volt, és az kérdezte, hogy ha Gödölőt meg szállottáké, avagy nem, mellyre felelt Takács István az örög Aszonynak, még nem szállották, de most akarják meg száltani, mely szavára felelt az Aszony, Vaiha én oda mehetnék, senki nem tudná Szada s Gödölő között az határokat ugy meg mutogatni, mint én, mert az mi szőlőnkben az Szada felől való szőlő hegyen egy nagy csonka körtvély fa alatt vagyon az igaz Gödölöy és Szaday határ, ismét az szőlőktül mondotta, hogy megyen az határ az Sáfrányos Nyáras mellett leveő egy bizonyos hánnyott határra, melynek az szélét mostansággal az Gödölejek az ekével meg szagattaták, de az határ mostis bizonyossan megh teczik, ezen határtul ismét mondotta az szilhátra, 146