Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

főid hányást erigaltak, melly határnak meg jedzése mindenném'ü hellyekben az egyik Gedellőj, és a másik Szadaj legyen. Ismét Gődőlő felé menvén Diós berek mellet egy kis hegyecskin két uj fold hányást csináltak, mellynek az egyike Gődelőj, a másik Szadaj légyen. Azomban éppen Gedellő felé menvin, és el hagyvan az gyalog fenyü erdőt és Diós Berkét, egy nyil lövésre mőzőn járván, hasonló képpen két uj főid hányást megh jedzettek, mellynek az eddgyik Gedelőj, a másik Szadaj légyen. Ezek utánna egyenessen dél felé menvin bizonyos Bardány névü szántó földekre jüttek, azhol hasonló képpen a szántó földeken két főid hányást meg jedzettek középen, mellnek az edgyék Gedellőj, a másik pediglen Szadaj légyen. Azomban mégis dél felé járván, egyenessen más szántó földekre jüttek, mellyek egy nyil lövésre egy mástul vadnak; melly szántó földek mellet hasonló képpen két főid hányást tettek, és Gedelőj és Szadaj possessioknak consignálták. Onnét csak egyenessen dél felé menvin, el jüttek egy Bardány kult névü patakocskához, melly patakocska mellet észak felé egy kis hegyecskén két főldhányást erigaltak, mellynek az egyike Gedelőj, a másik pedigh Szadaj légyen. Utoljára azon patakocskat el hagyvan, hasonló képpen dél felé egyenessen menvin, jó darab útra Gardany puszta felé a hegyre fól mentek, a melly hegy Gárdonyára nevü erdő mellet vagyon; az hol találtak két régi főid hányást, mellyeket meg újítottak, és azokbul az egyiket Gedölőjeknek és az masikat Szadaiaknak meg hadták: És ott Gedelő és Szada Faluknak az határokat kimir ni elvigesztek." - PML, Ante Mohácsiana no. 32. Csatáry Istvánnak a Magyar Királyi Kamara regisztrátorának az eredeti oklevélről készült 1717. ápr. 15-i hitelesített forditása. (Lásd még u.o. no. 80. és 112.) 106