Horváth Lajos: Gödöllő történetének irott forrásai 1325-1711 (Gödöllői Füzetek 1. - Városi Helytörténeti Gyűjtemény, Gödöllő, 1987)

Oklevél regeszták 1325-1711

37. 1452. Jul. 16. A budai káptalan jelenti, hogy Gara-i László nádor 1452. jun. 29-én kelt parancsára (lásd 36. sz.) Machalfalva-i Rayhel Péter fia Sybold kérésére elvégezte Szada határjárását Gödöllő felől. Kijelölt nádori emberek Alagh-i Miklós, vagy Damon-i János, vagy Ehev (?) Miklós, vagy Palotha-i Imre, vagy Zay-i János. A határjárást Alagh-i Miklós végezte Erch-i Pál mester kanonoknak a jelenlétében. Megjelentek Emőke-i Szobonya Miklós, Benedek isaszegi villicus Rozgonyi Jánosnak, Osvaldnak és Raynaldnak a nevében, Vangart-i Benedek szentjakabi officialis Vince váci püspöknek a nevében, Peczel-i Benedek, Qattal-i Pál, Palotha-i Imre és Damon-i János. Először elkezdték a mesgyén a Hangyás útnál, innen a hegytől és úttól egyenesen nyugatra a Bald nevü völgyhöz és egy másik hegy lábán nyugatra egy csapáson egy öreg erdőhöz elérkeztek, ahol egy jó karban lévő földhatárjelet láttak, amelyet megjegyeztek. Innen ugyancsak nyugatra a nevezett hegyen és sötét erdőben felmentek és a hegy tetején az erdőben egy földhatárjelet felhalmoztak. A hegy csapásán tovább menve, leereszkedve magán a hegyen, két tölgy (tili) fa mellett egy jó állapotban lévő régi földhatárjelet láttak, mellette egy földhatárjelet összehordtak és szántóföldeken át elég jó távolságra haladva egy patak futásához értek, amely hely mocsaras és pasaghnak hívják egy nagy .és régi határjelet találtak, ahol földből határjelet tettek, a patakot átugorva és ugyanazon az ösvényen nyugatra hosszan előre menve elérkeztek egy hegyecskéhez egy gyalogfenyő erdőnek a végében ugyanannak a hegynek a tetején egy kivájt üreghez, amelyik nagynak és szélesnek látszott, ahol Rajchel Péter fia Sybold azt állitotta, hogy a Gődőlleő-i nép urának parancsára, tudniillik a mondott Szo101