Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Katona István: A barokk ablaktípus Magyarországon
- A hédervári kastély kápolna oldalfalain restaurált architektonikus freskók a barokk ablakok belső (helyiség felőli) nézetét ábrázolják. Különleges élményt és fontos építéstörténeti ismeretet nyújt az a festmény, mely kovácsoltvas fűzött pálcarácsot is, és már zöldre festett előtét zsaluszerkezetet is ábrázol. - A milejszegi rk. templom falán lévő festmény példa egy füles, guttás (cseppdíszes) keretezésű, záróköves barokk ablakra. - A vörösberényi rk. templon falán lévő 3 db nagyméretű festett ablak osztásrendszerével és részletképzésével hiteles, festett dokumentuma is egyben a hajó szemközti falán funkcionáló valódi ablakoknak. - A pannonhalmi bencés kolostor ebédlőjében a külső határoló falakban ülő nagyméretű ablakok a belső határoló falakon festett, illuzórikus formában megismétlődnek. A festmény olyannyira részletekbe menő, hogy például a vasalatok részleteit, a valódi ablak előtt még ma is ott lévő kovácsoltvas apácarácsot, sőt még egy befelé nyíló ablakszárnyat is ábrázol. Különlegesség és egyben korhű dokumentum is a nyílószárnyon lévő kisebb, szellőztetés céljára kialakított "nyílószárnyacska" ábrázolása. Ez a korabeli megoldás nem lehetett egyedülálló, hiszen a vörösberényi templom egyik valódi ablakán is megfigyelhető. - A balatonkeresztúri rk. templom festett nagyméretű ablaka a szemközti valódi ablak mintájára készülhetett eredetileg. Ez és a pannonhalmi ebédlő mennyezetfreskója nagyméretű ablakokat ábrázolnak, bemutatva ezzel az ilyen típusú ablakok korabeli osztásrendszerét, részletképzését is. A GÖDÖLLŐI GRASSALKOVIQH KASTÉLY EGY JELLEGZETES - BAROKK EREDETŰ, KÉSŐBB ÁTÉPÍTETT - FÖLDSZINTI ABLAKÁNAK REKONSTRUKCIÓJA A kiválasztott ablakszerkezet csak részben XVIII. századi: BAROKK ABLAKTÍPUS. A kastély közel másfélszáz ablaka közül egyetlen egy sincs, amely teljes egészében eredeti állapotában maradt volna meg. Tipikus volt, hogy az ablakok kőkeretét faragással átalakították, és az eredetileg egyrétegű fa nyílászárót (barokk ablaktípust) - külső ablakszárnyak kőkeretbe történő beépítésével - megkettőzték. A kőkeret megvésésével utólagosan elhelyezett külső kifelé nyíló ablakszerkezet tokját bádogszalagokkal rögzítették az eredeti belső tokszerkezethez, így a kőbélés látszó felületi maradt. A külső kifelé nyíló ablakszerkezet tokosztója - a korábban szokásos fix ablakkereszt helyett - a fejtetőre állított "T" alakú fix tokosztó lett. Ezáltal a külső alsó szárnyak egymásra ütköztek. (7. ábra) A kiválasztott ablak belső tokszerkezete eredeti barokk tokszerkezet. Jellegzetessége, a fix tokosztó ablakkereszt, mely külső oldala előtt félkörös metszetű lécborítás fut. Ezt a keresztezési pontokon sarokillesztésre vágták. A belső befelé nyíló ablakszárnynak csak az egyike - belőlről nézve a bal oldali - eredeti profilirozottságú. Ezt bizonyítják a nyílószárnnyal fennmaradt eredeti vasalatok is: díszes kialakítású felső -, középső-, és alsó nősténypánlok, sarokvasak. A kastély földszintjének valamennyi ablakába eredetileg rács volt beépítve, melyek nagy része ma is helyén van. Céljuk természetesen a kastély védelme volt, de egyben architektonikus hangsúlyt is alkotott összefüggő soruk. 97
