Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Katona István: A barokk ablaktípus Magyarországon

Ekkor még az építészeten belül nem váltak szét a tudományos, művészi mesterségbeli vonatkozások. A korábbi szakirodalmakban is együtt tárgyalták őket, a vitruviusi hármasszabály szerint felosztva: az épületek - tartóssága, - célszerű volta, - szépsége adták az egyes fejezetek témáját. Az első kettőben az építészet tudomány - és mesterségjellege, a harmadikban tudomány - és művészet jellege domborodik ki. A SZAKKÖNYVEK FŐBB TÍPUSAI: - összefoglaló jellegű művek. (Megfelelő részletességgel az építészet, illetve a polgári építészet teljes anyagát felölelik.) (Például RÉVAY: "A várasi építésnek eleji" 1780) (Ezen első magyar nyelvű műnek az ablakokra vonatkozó leírását lásd később!) - Az építészet egy-egy részlettémáját tárgyaló művek. (Legfontosabbak az oszloprendekről szóló munkák.) - Elméleti jellegű munkák. (Konkrét építkezéshez nem szolgálhattak mintául, de az építészeti ízlés formálásában jelentős szerepük volt.) - Történeti - építészettörténeti jellegű művek. (A XVIII. század közepétől számuk megnőtt. Fellendült az érdeklődés az antikvitás, majd később a középkor iránt.) - Építészek terveinek, illetve épületeinek publikációi. (A XVI - XVIII. században csak a legnagyobbnak érzett mesterek műveit publikálták.) - Mintakönyvek. (Mintákat nyújtott építészeknek és kézműveseknek.) - Építészettel határos, azzal összefüggő, vagy azt részben átfedő különböző szakterületek. (Mérnöki tudományok, hadiépítészet, perspektíva, ácsmesterség, stb.) A magyar építészetben e könyvek hatása inkább a stílusváltások késleltetése, fékezés volt a nyugat-európai országok építészetéhez képest. így érthető, hogy a könyvekkel összekapcsolódó klasszicizáló késő barokk stílus - több évtizedet átfogva - Magyarországon és Ausztriában (a barokk-rokokó és a klasszicizmus között) megjelent. Mivel ezek a szakirodalmak - művészi-esztétikai vonatkozásban - egyáltalán nem új, hanem meglehetősen merev, akadémikus nézetek közvetítői, hordozói voltak, így szerencsére alkalmasak arra is, hogy keletkezésük és az azt megelőző időszak építészeti felfogásáról tájékozódhassunk. RÉSZLET AZ 1780-BAN MEGJELENT ELSŐ MAGYAR NYELVŰ ÉPÍTÉSZETI KÖNYVBŐI: "A • VÁRASI ÉPÍTÉSNEK ELEJI"-BÓL Révai Miklós /1750-1807/ 1780-ban megjelent magyar nyelvű tankönyve: "A' Várasi építésnek eleji" volt az első és eredményes kísérlet arra, hogy az építészet alapismereteit magyar nyelven közkinccsé tegye. A nyelvújítás előtti állapotban lévő magyar nyelven az építészet mondanivalóit szabatosan, tömören, árnyaltan és lendületesen fejezte ki. Sok szakkifejezés magyar megfelelőjét neki kellett megteremtenie. 90