Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Mészáros János: Gödöllő "kisépítészeti" hagyományai

kai segíteni lehetne és a körülötte lévő zöld környezetbe illeszthető volna. Elavulása után azonban ennek is lebontása javasolt és könnyű szerkezetű várócsarnok építése vol­na kívánatos." Kitűnik, hogy a megközelítés meglehetősen voluntarista, és egy adott ízléspoliti­kai szemlélet erőszakos oktrojálását jelenti, szakmai köntösbe burkolva. Ebben a szel­lemben, teljesen önkényesen bontottak le központi városrészeket, nevezetesen azon há­zakat, utcákat, amelyek alkalmasak lettek volna az előzőekben vázolt gödöllői építésze­ti-urbanisztikai hagyományt egyedi és sajátos módon városi jelleggé fokozni, méghozzá szervesen és törésmentesen. A lakótelepek kritikájával nem foglalkozunk, ennek könyv­tárnyi irodalma van, csupán utalunk rá, hogy szervezetlenségével, gigantomán mérettob­zódásával a magas tömbházak nem teremtettek sem építészeti értékek tekintetében váro­si miliőt, viszont halmozták azon közmű és ellátási problémákat, melyekre a település nem volt felkészülve. A sebtében és teljesen szeszélyesen "szétdobált" létesítmények, azok morfológiai viszonya környezetükkel (lásd egy barokk kastély és típus-kultúrház viszonyát, vizuális és esztétikai szempontból), teljesen anorganikus, esetleges. Településszerkezeti zavaro­kat idéznek elő, melyek csak óriási erőfeszítések árán korrigáihatók. Gödöllő jelenleg itt tart. A vázolt hagyományos világ szétszabdalva még fellelhe­tő, értékei feltárhatók. A durva beavatkozásokon kívül bonyolítja a kérdést, hogy a vá­rosszövetet hínárként lepi el az új (főleg családi ház) építkezések amorf jellegtelensége. Ezt a törvénytisztelő, de arctalan folyamatot egyszerű adminisztratív beavatkozással ke­zelni lehetetlen. A legsürgősebb feladat a még fellelhető városszövet szálait összefogni, a megsem­misített értékeket új építészeti értékekkel pótolni, amelyek formavilágukat a gödöllői ha­gyományokból merítik, de korszerűségük már továbbmutató. Egy megszakított fejlődési vonalat kell újra összefűzniük szerves egységbe. JEGYZET 1. Horváth Lajos: Gödöllő történetének írott forrásai 1325-1711. Gödöllő, 1987. Városi Helytörténeti Gyűjtemény. 2. DELINEATIONES AEDIFICIORUM DOMINI GEDELLŐ ANNO 1813/ASSUMPTAE T.I. (OMF könyvtárban található eredeti felmérési anyag) 3. Welmann Imre: A Gödöllői Grassalkovich Uradalom gazdálkodása különös tekintettel az 1770-1815-ös esztendőkre. (Budapest, 1933. II. fejezet) (1. A birtok és a telepítések) 4. Ürmössyiné Nagy Júlia: Gödöllő emberföldrajzi leírása. Szeged, 1927. 5. DELINEATIONES AEDIFICIORUM DOMINI GEDELLŐ ANNO 1813/ASSUMPTAE T.I. (OMF könyvtárban található eredeti felmérési anyag) 6. Barabás Jenő - Gilyén Nándor: Vezérfonal népi építészetünk kutatásához Budapest 1979. Műszaki Könyvkiadó. 7. Ürmössyné Nagy Júlia i.m./20. p. 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom