Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Varga Kálmán: A királyi család utolsó gödöllői tartózkodása, 1918. október

20. Báró somorjai Lukachich Géza: Magyarország megcsonkításának okai Budapest, 1932.96. 21. Lukachich, i.m. 96. 22. Károlyi, i.m. 358. 23. Károlyi, i.m. 358-359. 24. Krausz Simon: Életem Budapest, 1937.279. 25. Andrássy, i.m. 213-214. 26. Október 24-én felmerült Bárczy István jelöltsége a miniszterelnöki posztra, sőt aznap délre az eskütétel időpontja is ki volt tűzve Gödöllőn. Ezt a példát csak azért hozzuk, hogy látható legyen: semmiféle ad hoc formai akadálya nam lett volna Károlyi kinevezésének sem. 27. A király elutazását királyellenes körök a későbbiekben még hűtlen elhagyásnak is minősítették és jogi érvrendszert alapoztak rá. Szterényi, i.m. 166-167. 28. Fölmerült, hogy a királyi pár a gyermekeket is magával vigye, de részben a pár napra tervezett utazás, részben pedig mert "rossz benyomást keltene, ha elvinnék őket", végül is a gödöllői maradás mellett döntöttek. 27-én hajnalban, mikor Károlyék megérkeztek Bécsbe, első dolguk volt Gödöllőre telefonálni, biztonságban vannak-e a gyermekek. Windischgraetz, i.m. 188. 29. A máriabesnyői Kapucinus Templom és Rendház História Domusa (1837-1926), 292. 30. Lukachich, i.m. 135. 31. Báró Werkmann Károly: Ottó Budapest, 1932.51. 32. Werkmann, i.m. 54. 33. A hadsereg katonáit Károly november 2-án feloldotta esküjük alól, majd november 30-án a testőrség tagjait is elbocsátotta. A Gödöllőn maradt magyar származású testőröket katonai alakulatba szervezték, előbb Károlyi Mihály, majd Kun Béla mellett teljesítettek testőrszolgálatot. Bangha Ernő: A Magyar Királyi Testőrség 1920-1944 Budapest, 1990.27. 34. A gödöllői Római Katolikus Plébánia História Domusa, 32., valamint Gödöllő és Vidéke, 1918. november 3. 35. Gödöllő és Vidéke, 1918. december 15. és 1919. január 26. 67