Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

HELYTÖRTÉNET - Varga Kálmán: A királyi család utolsó gödöllői tartózkodása, 1918. október

VARGA KÁLMÁN: A KIRÁLYI CSALÁD UTOLSÓ GÖDÖLLŐI TARTÓZKODÁSA, 1918 OKTÓBER Erzsébet királyné tragikus halálát követően, 1898 után szinte egycsapásra megszűnt az a színes, tarka udvari élet, amely a korábbi évtizedekben oly gyakran töltötte ki a gödöllői királyi rezidencia tágas termeit. Ferenc József látogatásai a XVIII. századi barokk kastélyban egyre ritkábbak lettek, s ahogy múlt az idő, az agg uralkodó már csak egy-egy délutáni vadászatra ejtette útba Gödöllőt. Akkor is inkább csak Babatot vagy Valkót, pusztán percekre állva meg a szép, de már keserűvé vált emlékeket idéző ódon kastély előtt. A látogatások között évek teltek el, és az utazásokat, klímaváltozásokat mind nehezebben viselő király utoljára 191 l-ben töltött pár hetet Gödöllőn. [1] A Ferenc József elhunyta után, 1916 végén megkoronázott IV. Károly először még mint a császári és királyi trón várományosa járt Gödöllőn, 1915 augusztusában. A korabeli sajtó szerint nagy ünnepléssel fogadott trónörökös és felesége, Zita ekkor alig két órát tartózkodott a nagyközségben, és látogatásuk inkább csak afféle protokolláris gesztusnak volt tekinthető. [2] Károly - már koronás főként - legközelebb 1917 Szent István napjának délutánján töltött néhány órát a kastélyban. Az egyedül érkező uralkodó, miután megtekintette a kastély déli szárnyaiban berendezett hadikórházat, valkói vadászatra rándult ki, majd sietett vissza Bécsbe. 1918 őszéig még két alkalomról tudunk, amikor a király - családja nélkül, de népes kísérettel - Gödöllőre jött: 1918 januárjában és áprilisának végén. [3] A kastélyban üdülő tisztekhez beköszönve mindkétszer csak rövid vadászatokra érkezett a források tehát arról tanúskodnak, hogy 1918 ősze előtt Károly és családja, a gyermekeket is beleértve, együtt nem járt Gödöllőn. Sőt, huzamosabb itt tartózkodásra is csak 1918 nyarán gondoltak először egy magyar főúr, báró Szterényi József javaslatára. A háborús nehézségeket öröklő Károlynak nemigen volt lehetősége többhetes gödöllői pihenésre, s a Szterényi-féle javaslatnak is jobbára politikai színezetet adott az az elképzelés, mely szerint Gödöllőről kiindulva Károlynak végre meg kellene látogatnia néhány magyar várost. Konkrétan Debrecen és Szeged jött szóba - Pozsonyban még ugyanez esztendő nyarán járt Károly -, amit Szterényi báró azzal indokolt, hogy a magyar arisztokrácia még mindig neheztel, amiért a koronázást követően Károly rögtön elhagyta Magyarországot és visszautazott Bécsbe. [4] A király elfogadta bárója javaslatát és megbízta azzal, hogy 1918 októberének derekától készítsen elő egy 6-8 hetes gödöllői tartózkodást, a programba pedig illessze be Debrecen és Szeged meglátogatását. A tervezett utazásokról Gödöllő helyi harsonája már július 21-én hírt adott, s a nagyközség lázas készülődésbe fogott, hogy az uralkodó fogadását méltóképpen megszervezze. [5] 1918 nyara és októbere között alig néhány hónap a különbség, a háborúban megfáradt monarchia életében azonban ezek a hónapok sorsdöntőnek bizonyultak... A bomlás már jóval korábban mutatkozó jelei konkrét történésekbe, eseményekbe csaptak át, s mire a gödöllői utazás ideje elérkezett, csak erős megszorításokkal lehetett az Osztrák58