Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MAGYAR, ANGOL ÉS NÉMET NYELVŰ REZÜMÉK
Katona István : A barokk ablaktípus Magyarországon A dolgozat hiánytpótló munkának számít a történeti épületszerkezetek megismerésének vonatkozásában, melynek nemcsak hazai, hanem külföldi irodalma is meglehetősen szegényes. Aktualitását az adja, hogy a XVIII. századi gödöllői Grassalkovich kastély egyik barokk eredetű ablakának rekonstrukcióján mutatja be a barokk ablaktípust. Török Péter: Történeti kertek Gödöllőn Gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) az 1740-es években építtette meg Gödöllőn reprezentatív barokk kastélyát, melynek kertjét szintén a kor uralkodó stílusában, barokk tájképi kertként alakították ki. A tanulmány ismerteti e kert történetét, sajátosságait és a későbbi korokban történt változásokat, széles forrásanyagra támaszkodva. Külön értéke a feldolgozásnak, hogy ajánlást fogalmaz meg a kert rekonstrukciójához, illesztve azt a kastély most folyó felújításának koncepciójába. Sümegi György : A velencei magyar pavilonról A velencei kiállítási csarnok 1909. óta ad állandó otthont magyar bemutatóknak és kiállításoknak. Megépítésekor a munkálatokban több, a gödöllői művésztelepen dolgozó alkotó is résztvett, mozaikok és üvegablakok készítésével Körösfői Kriesch Aladár, Nagy Sándor, stb). Az épületet 1958-ban átépítették, ekkor elfalazták az eredeti szecessziós architektúrát, a mozaikokkal és egyéb részletekkel együtt. Több évtized után 1991-ben került sor a pavilon rekonstrukciójára, a mozaikképek kibontására és az eredeti architektúra visszaállítására. A dolgozat a csarnok történetét és a rehabilitáció folyamatát foglalja össze. Maróti Géza (1875 -1941): Velenczei kiállítás, műcsarnok (Részlet a szerzőnek az Országos Műemléki Felügyelőség Építészeti Múzeumában őrzött kéziratából) Maróti Géza egyike a századforduló jelentős magyar alkotóinak, aki mint építész, nemcsak architektúrában volt képes gondolkodni, hanem szükséges partnerként viszonyult a társművészetekhez is (szobrászat, díszítő plasztika, mozaik, üvegablak, stb). A század első éveiben ő kapta a megbízást, hogy megtervezze a velencei magyar kiállítási pavilont, mely 1909-től a magyar művészet bemutatóhelyeként működött. A kötetünkben most közlésre kerülő kézirata e munkához szolgál forrásként, kapcsolódva Sümegi György tanulmányához. Zichy István (1879 - 1920): Napló (részletek) A gödöllői művésztelep tagjaként is ismert Zichy István halála előtt írta meg visszaemlékezéseit. Sorai megelevenítik a századforduló színes művészeti életét, bepillantást engednek az akadémiák, művészkolóniák alkotó mindennapjaiba. A Keserű Katalin művészettörténész által válogatott és gondozott részletek fontos forrásai a gödöllőiek életének is, jól tükrözik egy alkotó közösség kreativitásra serkentő összetartását, életmódját. 209
