Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

FORRÁSKÖZLÉS - Keserű Katalin: Zichy István önéletírása elé

es férfiak csendes társasága, a körvonalak tisztasága, egyszerűsége és nyugalma a Párizsban megcsodált Puvis de Chavanncs monumentalitását idézik, kompozícióinak zeneiségét. ami Kriesch stílusának alakulását is meghatározta. így Zichy munkája finom összhangot alkot Kriesch földszinti, ugyancsak korok zenéjét megelevenítő frízeivel. A különbség Zichy történelmi viseleteiből adódik. Magyaros és európaias jellegük szinte előlegzi későbbi dolgozatát (Lorántfy Zsuzsána állítólagos arcképe, 1942), melyben a magyar arisztokrácia öltözetének XVII. századi clmagyarosodásáról szól, lényegében azért, hogy megcáfoljon egy tudományos nézetet, miszerint az alsóbb társadalmi osztályok mindenkor csak befogadói a felülről jövő műveltségi hatásoknak. Már a freskó is a kölcsönösségről vall, ill. a magyar kultúra rétegeinek közösségéről, a művészetben feloldódó különbségekről, de úgy, hogy a képi alakítás zeneisége megakadályozza, hogy egy tétel illusztrációja legyen csupán. Gödöllőről Bugacra is kirándult Zichy, 1908-ban és 1910-ben. Tanulmányútjai képi emlékeiből keveset ismerünk, holott egyébkent festészeti vonatkozásban szűkszavú önéletírása szerint Mezőkövesden viselettanulmányokat. Bugacon pedig, ahol Kada Elek kecskeméti polgármester engedélyével tartózkodott, festményeket készített. Matyók c. színes kőnyomata. Matyó leány a kútnál c. linóleummetszete (MNG) előlegzik a gödöllőiek: Juhász Árpád, Mihály Rezső. Nagy Sándor mezőkövesdi munkáit. Itáliai művei közül egy akvarell Czakó Elemér hagyatékából került külföldre (28 x 15,3 cm. j.j.l. Z), feltehetően Bugacon készült Ménese., a Művészházban 1910-ben kiállított festményét pedig rcpnxlukció őrizte meg (Elet, 1910. dec.). Sokat járt Pestre is. ahol előszeretettel látogatta a Thália társaság előadásait. Későbbi gödöllői ifjú kollegája. Remsey Jenő visszaemlékezéseiben olvashattunk arról, milyen visszhangra talált a művésztársadalomban c kortárs irodalmi műveket bemulató, a díszlettervezésben festőket alkalmazó társulat működése. Zichy is tervezett később, igaz. az Operaház számára díszleteket egy Boccaccio-clőadáshoz. (reprodukálva: MI 1914. 36.1.). Eljárt a Japán Kávéház híres társaságába is. Budapesten találkozott a svédek akkor legismertebb, plein air festőjével. Anders Zonuial és Gallén-Kallelával, aki Gödöllőt is meglátogatta 1907-ben. A tarvaspääi Gallén-Kallela-Ház (ma múzeum) Zichynek az egy évvel később is Budapesten tartózkodott finn festőhöz írt, gödöllői látogatásra invitáló levelét őrzi. De nem csak ezt, hanem portréit is, amiket Gallén-Kallela 1908-ban. budapesti önálló kiállításakor feslett Zichyről (Gróf Zichy portréja, o.v. 41 x 26 cm. Zichy gróf portréja, o.v. 39,5 x 29,5 cm). Gróf Zichy udvari festő fest c. egészalakos. köves vízparti jelenetet ábrázoló festményét pedig helsinki magántulajdonban őrzik (o.v. 65 x 45 cm E.T. Ayrümü lul.). E három portré alapján feltételezhetjük, hogy egymás iránti rokonszenvük kölcsönös volt. hiszen Gálién magyar barátait legfeljebb egy-egy arcképen örökítette meg (Koronghy Lippich Elek portréja, o.v. 30 x 40 cm. bp-i magántul.). Inkább fényképeit őrizte, s őrzi ma is a múzeum, leveleikkel együtt. Végül Pesten ismerte meg Zichy 1908/9 telén a francia konzult, de Fontenay vicomte-ot. kinek Charles nevű. akkor még gimnazista, festőnek készülő fia azidőtájt kezdett ki-kilátogatni Gödöllőre. Zichy (a gödöllőieknek csak "Csiriz bá") hamarosan, 1910-ben visszajött a fővárosba. Gödöllői tartózkodásának voltak azonban még további eredményei is. Már említett szereplése az 1907-es kiállításon, valamint az OMKT 1909-es Akvarell, pasztell és grafikai művek nemzetközi kiállításán a grafikai technikák gazdagodását mutatják életművében. Fametszettel kísérletezett, színessel is (Fahordás Erdélyben ill. Csendes vizeken). készített rézkarcot (Folyó partján), dolgozott mezzotinto eljárással (Padlás141