Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

RÉGÉSZET - Tari Edit: Árpád-kori templom Gödöllő-Babatpusztán

A RÉGÉSZETI FELTÁRÁS A régészeti kutatómunkára 1991. szeptember 17. és október 9. között került sor. [25] A munkában részt vettek a gödöllői Török Ignác Gimnázium diákjai, akiknek munkájukért ezúton is köszönettel tartozunk, ugyanúgy, mint a gödöllői Vadbiológiai Állomásnak a kutatószelvények visszamentésééit. A régészeti kutatómunka a templomnak és a templom közvetlen környékének a feltárására szorítkozott. Az ásatás során történtek kísérletek a cintermet övező kerítés, árok felkutatására is, azonban ez utóbbi munka sajnos sikertelennek mutatkozott. A TEMPLOM A kis méretű egyházi épületnek a félköríves záródású szentélyéhez téglalap alakú hajó csatlakozott. (3.kép) Mérete: A hajó és a szentély együttes külső hossza: 9,8 m. A hajó szélessége: 6-6,3 m. A hajóbelső: 3,7 m x 5,4 m, 19,98 m

2. A hajó téraránya 1:1,4, maximális befogadóképessége 25-30 fő. Tájolása: A K-Ny-i iránytól 17 fokkal tér el a tengelye É felé, így tájolása ÉK-DNy 63. [26] Alapozási technika: Mivel a kis templom alapfalát módszeresen kitermelték, így az alapozási technikának csak a részleteit sikerült megfigyelni, teljes falalapozás nem került elő. A templom pontos alaprajzáa a kiszedett falalapok árkába visszahullott törmelék eltávolítása után derült fény. Az alapárok kitisztításakor szerencsére két helyen is találtunk eredeti falalapozás részletet. Az egyiket a hajó északi oldáának nyugati végében, valamint a keleti sarkánál, ahol csatlakozik hozzá a szentély áapozása. (3. és 5. kép) A másik részlet a déli hajófának szintén a nyugati és keleti végében került elő. (3. kép) Az északi hajófalban 3 sor egymáson fekvő kőlap került elő, vastagságuk 10-12 cm. A kövek alapján feltételezhető, hogy a teljes templom áapozása lapos, nagy méretű, egymásra fektetett kőlapokból ált. A kőlapok között nem volt habarcsos kötés, mivel itt csak (0,5-1 cm vastag) homokcsíkot tááltunk. Az alapárok mélysége ugyanitt, a jelentkezési szintjétől mérve 95 cm, a jelenlegi felszíntől pedig 125 cm. Az alapákok függőleges oldalúak, aljuk vízszintes. A feltárás során előkerült kerámiatöredékek között szerepel kora Árpád-kori (8. kép 3-4.) és java Árpád-kori darab is (8. kép 5-14.) A templom védőszentjéről nincsenek információink. Az itt előkerült harangról sincs bővebb adatunk. A babati templomhoz való tartozása erősen megkérdőjelezhető. Feltehetőleg az egyházi épület, s vele a település sem érte meg a [14], századot. A templom építésének az Árpád-koron belüli finomabb meghatározása a rendelkezésünkre álló adatok áapján nem vált lehetségessé. Bá az alaprajz áapján gyakorta megpróbáják az egyházi épület építésének időpontját megállapítani, egy ilyen egyszerű terű, átépítés és bővítés nélküli kis templom építését éppúgy el lehet képzelni az Árpádkor korai, mint a kései periódusában. 13