Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Sümegi György: A velencei magyar pavilonról

JEGYZETEK I., Milánói nemzetközi kiállítás. Tervezése és rendezése, 1906. Építész: Fischer József. Marótin kívül a belső berendezésben dolgozott még Faragó Ödön. Az épület 1906. VIII. 6-án leégett, majd Maróti irányításával néhány hét alatt újraépült. V.Ö.: A Ház, 1908.; Gerle János - Kovács Attila - Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó. É.n. 136-138.0. 2., Lélek és forma. Magyar művészet 1896-1914. IPV Kiadó, Bp. A Magyar Nemzeti Galéria Kiadványai 1986/2.5Ö., 141.0. 3., Maróti Géza: Velencei kiállítás, műcsarnok. Kézirat. OMF Építésztörténeti Múzeuma, Bp. Lásd az évkönyv FORRÁSKÖZLÉSEK fejezetében. 4., dr. Czakó Elemér: A magyar ház Veneziában. Magyar Iparművészet, 1909. 19., 151.171 .o. 5,., Magyar Iparművészet, 1909. 121. o. 6., Gellér Katalin: Egy romantikus téma utóélete: Attila lakomája. Nagy Sándor üvegablakterve. Új Művészet. 1991/1 l.sz. 50-52.O. 7., Nagy Sándor: Attila palotája. Magyar Iparművészet, 1909. 23.o., Nagy Sándor: Attila hazatérése vadászatról, csomozótt szőnyeg. Készítette: Belmonte Leó. Magyar Iparművészet, 1909. 14.o. 8., Kós Károly: Atila királról ének. Magyar Iparművészet, 1909. 9., Róth Miksa: Egy üvegfestőművész emlékei. Hungaria kiadás. Bp. 1943. 85. o. 10., Körösfői Kriesch Aladár: Isten kardja. 1908. mozaik, jelezve jobbra lent: Fecit Roth M Budapest. Alul: ISTEN KARDJA. A teljes befoglaló forma, kerettel együtt: 335 x 270 cm, ebben a 20 mélyre süllyesztett mozaikkép: 258 x 258 cm. II., Körösfői Kriesch Aladár: Aquileia ostroma, 1908. mozaik, jelezve balra lent: KKA, alul: AQUILEJA OSTROMA. (Méretadatai azonosak a 10. jegyzetben megadottakkal.) 12., A négy mozaikot egy mozaikoszlopban egyesítették az 1958-as rekonstrukció során, az épület hátsó fala mellett. A mozaikképek magassága: 239 cm. szélessége: 54 cm, éleikben érintkeznek. A mozaikoszlop teljes méret: 119 cm-es műkő lábazaton "állnak" a 239 cm-es mozaikfigurák. Teljes magassága: 358 cm, a hasáb oldalai 54 cm szélesek. 13., A velencei magyar házat 1909. április 24-én az olasz király nevében az udinei herceg nyitotta meg. A magyar kormány képviseletében Radisics Jenő, Szinyei Merse Pál, Maróti Géza és Jendrassik Jenő voltak jelen. Az eseményen megjelent Lützow gróf római nagykövet is. 14., Mindez jól látható: Magyar Iparművészet, 1909. V. Melléklet Nádler Róbert vízfestményén. 15., Lyka Károly: Maróti Géza. Magyar Iparművészet, 1920. 63.0., Marótiról lásd még: Ivánffyné Balogh Sára - Jakabffy Géza: Géza R. Maróti. Ars Decorativa4. Bp. 1976.144.0.; Gerle János: Maróti Géza. Magyar Építőművészet, 1983/6.; Sturcz János: "Vaderemo - de ezt meg kell nyerni". Maróti Géza pályaműve a Rockefeller Centerhez. Ars Decorativa, 11. 37-65.0. 16., dr. Zambra Alajos: A veneziai magyar kiállítás és az olasz sajtó. Magyar Iparművészet, 1909. 153.0. 17., Emilio Agostino, Franz von Stuck és mások véleménye: Magyar Iparművészet, 1909. 241 -242.0. 127