Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Sümegi György: A velencei magyar pavilonról
Alaprajz, Metszel, Bejárai fölötti homlokzat, Oldalhomlokzat) készülése indokát így határozzák meg: "a magyar pavilon régi sérült épületét hatóságaink átépíteni óhajtották". Szrogh radikálisan áttervezi Maróti épületét: az egész épület köré falat húz, a főbejárat jobb és baloldalához egy-egy irodát ragaszt, alaprajzilag háromhajóssá változtatja az eredetit. Főhomlokzata centrumába timpanonos oromzatot helyez fölülvilágosítós féloldaltctőkkcl. Az épület eredeti karakteres bejáratát belemossa tervezett, lecsupaszított betontömegébe. Az eredeti oldalhomlokzatot homorú látszat-architektúrával, bordázott betonzsaluzással fedte volna el. Szrogh terve valószínűleg nem az épület helyszíni fölméréséből, hanem csupán az alaprajz ismeretéből indulhatott ki. És nyilvánvalóan készen kapta, kaphatta a tervező az átalakításra, korszerűsítésre, szecessziótlanításra, az épülete teljes díszeitől való megfosztására a megrendelői elvárásokat. 1956 szeptemberében a Népművelési Minisztérium Tervfőosztálya által összehívott bizottság felülvizsgálta az "olasz tervezők által elkészített helyreállítási tervet", s elfogadta azt. Az eredeti tervbírálat szerint: "A belső kialakítással és részletekkel egyetért, azonban az épület tömegével, külső megjelenésével kapcsolatban aggályosnak tartja azt, hogy bár a régi tetőszerkezet helyett lapostető készül és a homlokzat korszerűtlen díszítései eltűnnek, - maga a kerítőfal, melynek alaprajzi megformálása szecessziós kompozíciós elveket tükrözi, változatlanul megmarad. Különösen a főhomlokzaton hal kellemetlenül a főbejárati rész előreugró tömege. A bizottság a főbejárati rész egyenesvonalú levágását javasolja olyképpen, hogy a főbejárat két oldalán elhelyezkedő köralaprajzú termek vonalvezetése a külső homlokzaton ne érvényesüljön. Ez az alaprajzban jelentéktelen változást okozna, mert mindkét oldalon egy negyedkör kerületéhez kellene hozzáfalazni, ami területfoglalás szempontjából nem jön számításba, annál is inkább, mert a főbejárati rész levágása terület felszabadítással járna. Nem tudjuk a tervező elgondolását a homlokzat kialakítására vonatkozólag, mert erre vonatkozó terveket nem küldtek meg, de lényeges kérdésnek tartjuk, hogy a kiállítási pavilon külsőben is korszerű és céljának megfelelő kialakítást nyerjen." [21.] A velencei terveket elfogadták és megtoldották a főhomlokzatra vonatkozó budapesti vázlattal. Az épület a BenkhardÁgoston által vezetett átalakítás során (1958-59) nyerte cl máig ismert formáját. Az idézett tervbírálati dokumentumból egyértelműen kitűnik, hogy az épület eredeti megjelenését - díszítését korszerűtlennek vélték és egy modernizálási-korszerűsítési kívánalom szerint óhajtották átalakítani, modernizálni, a világ szemében akkor, az 50-cs évek végén ezáltal szalonképessé tenni egy kicsit az országot is. Természetesen politikai értelemben, hiszen az 1956-os forradalom elfojtása és az azt követő megtorlások miatt Magyarország nem volt szalonképes akkor nyugaton. A velencei Giardini Pubblici-bcn sem. Egyértelműen a politikai akaratnak, a hatalmi szándéknak rendelik alá az épületet, az építőművészetet. Ezen években általánosan elítélt volt Magyarországon a szecesszió. Bontócsákány jutott több fontos szecessziós arhitektúrának. A velencei rombolás mellett csak a máig pótolhatatlan hiányt jelentő, ugyancsak ezidőtt lebontott Nemzeti Szalonra utalok. Benkhard Ágoston velencei pavilon átépítése során az eredeti Maróti arhitektúrát eltüntették. Csak a főbejárat külső ívét hagyták meg. még az épület alaprajzát és tömegét is megváltoztatták: főhomlokzatát és sarkait elfalazták, emeletét, magas tetőjét lebontották, díszeit nem állították helyre (Nagy Sándor üvegablakát) vagy elfalazták (Körösfői homlokzatmozaikjait), eltávolították (Teles Ede domborműveit), durván leverték megcsonkították (a homlokzat és az oldalfalak műkő díszítését, a bejárat búzakalász-koszorús ívét levakolták). Van olyan részlete az épületdíszítésnek, amiből furcsa hibridet. 125
