Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Sümegi György: A velencei magyar pavilonról

Nagy Sándor, az Altila palotája rézkarcán megjelenített faépületnek, ha úgy tetszik, a belsejébe vezet bennünket az Attila lakomája című velencei kompozícióján. Faerkélyckct. faoszlopokat, fa mellvédeket, ülőkéket (Attila trónszéke, az idegenek támlásszékei). Attila palotájának faerkélyes oldalhomlokzatát mutatja be (jobb oldali üvegablak). Kelet mesés birodalma ez, egy nagy fejedelem udvarának színpompás hétköznapjai zajlanak így. Az enteriőrből rálátás van az udvarra, amit három egymás mögötti térrétegben mutat be Nagy Sándor: az előtér stilizált-dekoratív virágai mögött egy lovas beszélget az erkélyen lévő hölgyekkel, a háltérben pedig lovasok dekoratív tömege zárja le a teret. Az üvegablak kompozíció rajzát az ólomfoglalat adja, míg a befoglalt üveg a színek összhangját. A hosszú, dekoratívan díszített öltözeteket a jellemzés erejével fölruházott hajviseletek és az cgyénítéshez segítő díszes ruhák (pl. királynő és kísérője öltözete) a magyarországi szecesszió színes üvegablakművészcte stíluskörében és Nagy Sándor életművében [9.) is előkelő helyet biztosítanak e műegyüttesnek. A főhomlokzat jobb oldalán helyezkedik el Körösfői Kriesch Aladár Isten kardja című mozaik kompozíciója. (10.] A hatszögletű, kidomborodó mozaikkeretbe foglalt (süllyesztett) kompozíció fölölti fölírat: "Hunok ivadékit máig segítette". A fölirat és a mozaik közötti mezőben 10 cm átmérőjű, aranyló-zöld. köralakú mozaik-jelek (svasztika. görög kereszt stb.). A mozaikkcrelet fölül hármas tagolású forma és fölötte négyes osztású, álló téglalap alakú, csúcsos műkő dísz zárja le. A mozaikkép hátterét hullámzó, dekoratív mustra adja. arany és mélybarna színek dominanciájával. A hullámmotívum keretein pajzsformájú, piros-fehér-zöld színezésű díszítőformák. Kucsmás, bajuszos, hosszúhajú, bőgatyás-csizmás parasztember faekével szánt, s a kompozíció függőleges tengelyébe helyezett, szőkehajú. ruhátlan fiú fölemelte, lángoló kardot nézi. E mozaik párja a főhomlokzat bal oldalán: Aquileia ostroma. [ 11.] A monda szerint a várost ostromló Attila a fiaikat szájukban kimenekítő gólyákról sejtette meg, hogy a meggyengült város hamarosan meghódol támadása előtt. Ugyancsak a monda szerint: Aquileia elmenekült lakosai alapították Velencét, vagyis hogy a jeles város szülctésétlétrejöttét Attila aquileiai esete tette lehetővé. Itt, ezen a ponton került legközelebb a befogadó város és a Maróti tervezte műegyüttes: városuk megalapításának ezen mondai elemében, ebben a fontos, közös nevezőben. A kompozíció fölötti fölirat: "idők változását szépen magyarázó". A mozaikkép alatt - ahogy párdarabjánál is - helyezkedett cl a falikúi és medencéje. A háttérben ugyanaz a dekoratív mustra, mint az Isten kardja képen. annyi különbséggel, hogy az alsó negyedben Aquileia tornyos vára áll. s a mustra előtt nagy szárnyaikat lebegtető, kicsinyeiket szájukban vivő gólyák. Az előtér jobb szélén áll keleties öltözékben, löveggel a lején, kezében íjjal a szakállas Attila fejedelem, mögötte szűrös öreg magyar tűnik föl. (Az. ügvegmozaik kompozíciók Körösfői rajzkarionja alapján készültek Róth Miksa budapesti műhelyében, s a helyszínen lettek fölerősítve a homlokzatra.) Az. épület oldalfalain két-két mozaik-figurát helyezett el Maróti. A szépen faragott műkődísz.ítés és az. arányosan kialakított párkánykoszorú kiemelte a fényben megcsillanó. áttüzesedő mozaikképeket. Kupa vezért szem bene z.c Iben látjuk, nagyhajú, marcona alak, széles övében kard, tegeztartó. Ő az. őserőt és a keresztény vallás felvételét jelképezi. Mozaik-párja Szent Imre herceg (koronás fő. kezében zöld bimbós liliom ág. lila bélésű köpenyben, piros harisnyában) a nyugati műveltség szétterjedésére utalhat. A másik mozaik-páros: Kolozsvári György szobrász és Balassi Bálint Kolozsvári György szobrász - kötény-