Varga Kálmán (szerk.): A Gödöllői Városi Múzeum Évkönyve - Annales Musei Gödöllőiensis 1992 (Gödöllő, 1993)

MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Sümegi György: A velencei magyar pavilonról

2. kép: Nagy Sándor: Attila hazatérése a vadászatról (csomótott szőnyeg) nikával Maród szobrász kalászos motívumaiból Zsolnay készítette. Fölötte ötös ablak. A háztető csúcsán a kékes-szürke cseréptető oromdíszeként fehér porcelán galambok ül­nek. A kapu, az ablak és a mozaik-díszek rögtön elárulják, hogy Maród Géza a magyar ház építője s a vele szövetkezett művészek, Nagy Sándor ésKörösföi Aladár minő esz­mei hátteret adtak alkotásuknak. Visszanyúltak az ősi hagyományok körébe, amikor még erősen állott a bizánci hatás a magyarok és venéziaiak közt egyaránt. Témájuk Attila kö­rül forog. (...) ő az, akinek mondaköre ismert egész Nyugaton s belefűződik a róla szóló regék közé Venéziának alapítási története is. Az ablak (a bejárat fölötti, 5 mezőre osztott színes üvegablak) Attila udvarházát és fapalotáját mutatja, amint Priszkosz megőrizte le­írásában". A magyar romantika és eklektika idején már többször fölmerült a hun-magyar mondakör központi figurájának, Attilának és történetének a festői megfogalmazása (Zichy Mihály, Than Mór). Gellér Katalin mutatott rá [6.] Nagy Sándor lehetséges iko­nográfia forrására (Amadéé Thierry). Ugyanakkor figyelembe kell venni Attila palotája megjelenítései között ugyancsak Nagy Sándornak a rézkarcát és csomózott szőnyegét, [7.] amelyen tornyos- fakapus, keleties ihletettségű palotát látunk. (2.kép) A velencei pa­vilon fölépítésének évéből pedig a századforduló legmaradandóbb értékű rajzolt - írt At­tila - regéjét. Kós Károly Atila királról ének című művét is figyelembe veendőnek gon­dolom. [8.] Nagy Sándor a hun palota belsejét adja kompozíciója keretéül. (3.kép)"Középütt az emelkedett helyen ül kicsi Aladár fiával Attila, elmerülve a kürtös nótáján. Régi harci dicsőségről szól az ének. A balrészen ülnek az udvarnál élő hun vezérek, a meghódolt germán és szláv fejedelmek. Jellemzetes típusok arcban, viselkedésben egyformán. Az er­kélyen az idegen országbeli méltóságok asszonyai és családjai. Alattuk közvetlenül a szakállas görög és simaképű római követ áll. Attilától balra felesége iil, Krimhilda, kö­rülvéve hun és germán hölgyektől. Maga a királynő guzsallyal fon, mint aféle házias 119

Next

/
Oldalképek
Tartalom